Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSPOLITIKA
a tanfelügyelőség a leghatározottabban megtiltotta, 'hogy bármelyik állami népiskola tanítója a szociáldemokrata párt nemzetellenes szervezeteiben állást vállaljon. 1926 novemberére a PMKE ellen összegyűlt adatok arra késztették a városi hatóságokat, hogy a szervezetek további működése megakadályozásának alternatíváját fogadják el. Még a polgármester is e mellett foglalt állást annak ellenére, hogy korábban a szervezetek keresztény-nemzeti alapon való befolyásolását célszerűbbnek tartotta a betiltásnál. A munkáseszperantó működését beszüntették. A PMSC (Pécsi Munkás Sport Club) szakosztályainak működését betiltották, a Munkásképző Egylet ellen vizsgálatokat indítottak. Erre az szolgáltatott ürügyet, hogy a ,,Munkás-Képző Dalkar" tagjai az alakulást ünnepelték egy vendéglőben és ott olyan dalokat énekeltek,, amelyeket a rendőrség politikailag kifogásolhatónak tartott. 21 A munkásképzés ellen elhatározott általános fellépésnek csak epizódja volt ez. A jelentést követően megállapították, hogy a dalosok között Bátort József, Kovács Ferenc az MSZMP tagjai, akik korábban már büntetve voltak szocialista agitációért. A helyi kormánysajtó a közvéleményt is a Munkásképző Egylet ellen kívánta hangolni. Az egylet ellen folyó vizsgálattal egyidőben több cikk jelent meg, amely a munkásképzőben folyó kommunista propagandáról írt, beszámolt a törvényszéki tárgyalásokról, ahol az 1926. évi irodalmi est letartóztatott szereplőinek ügyét tárgyalták. Ugyancsak hasonló beállításban tálalta az eszperantó ellen, majd a sportklub ellen folyó vizsgálatok ügyét. A munkás kultúrintézmények elleni sajtókampánnyal egyidőben rendkívüli nagy terjedelemben tárgyalta valamennyi polgári lap Vági István és az MSZMP ellen folyó pert. Naponta cikkek jelennek meg, amelyekben célzások vannak arra vonatkozóan, hogy a munkásképzőben folyó munka is „Vágiék műve" volt. A sajtókampányban kétségtelen viszont, hogy a pécsi liberális lap, a Pécsi Napló nem mindig állt be a kormány támogatta lapok kórusába. Tárgyilagosan írt, sőt esetenként a Munkásképző Egylet védelmére kelt. Eléggé világosan értésére adták a helyi polgári lapok mindenkinek a kommunista veszély hangoztatásával, hogy a szocialista kultúrmunkától kívánják a polgári értelmiség művészettel foglalkozó csoportját eltántorítani. 22 A Pécsi Munkásképző Egylet elleni vizsgálat szigorú fenyegetéssel végződött. A betiltásra azonban a polgármester nem határozta el magát. Elrendelte viszont az alapszabály módosítását, mert a 2. §-ban felsorolt művészeti ágak között nem volt feltüntetve a ,,dal művelése", ezért szerinte a munkásképző dalárdája törvénytelelenül működik. Nem titkolta a polgármester azt sem, hogy erre a határozatra a rendőrségi nyomozás adott okot, amely szerint a dalárdában „kommunisták és Vági-pártiak" működnek. 23 A munkásművelődés 192 5-1929 között - az eszperantista egyesület és a sportkörök betiltása, továbbá az irodalmi esték programjának korlátozása miatt - nagy érdeklődéssel a zenei produkciók felé fordult. A Gutenberg Dalkör, a Pécsi Egyesített Munkás Kórus, a Pécsi Bányamunkás Zenekar, Vasasi Bányász Dalárda, Pécsi Munkásképző Egyesített Zenekara, az egyesületben működő szólómuzsikusok, több szakegylet kamarakórusa megerősödött, hetente legalább egy alkalommal adtak műsort. A pártvezetőség és a szakszervezeti tanács minden rendezvényén tartalmas zenei programot adott. 24
