Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSPOLITIKA

Lelkes tömeg kíséri a Gutenberg Dalkört a városon keresztül adókat, hanem helyiséget is a párt rendelkezésére bocsátott, az érdeklődés igen nagy. Azonban világossá vált a főispáni koncepció célja, mert ugyanakkor megfelelő hangsúlyt kapott a pártoktatás megszervezése is. Dick. György kijelentette a gyűlésen, hogy ,,a háború óta visszafejlődött pártoktatást a békebeli nívóra kívánják emelni". Ez egyrészt azt jelentette, hogy a pártoktatást budapesti előadókkal, a városi és a bányatelepi szemináriumokon ismét beindítják. Az egyetemi oktatás nívóját nagyra értékelte, de figyelmeztette a munkásnallgatókat, hogy „telítve vannak idealizmussal". A főispáni terv valóban nem sikerült. 1925-től, mivel az egyetem és a munkásképző is elkötelezte magát, az előadásokat tartania kellett ugyan, de elsősorban természettudományos tárgyú témák, majd irodalom került programjukba. 1926-tól a párt megköszönte a szociológiai előadásokat és helyette művészettörténeti kurzust kért! Ugyanakkor a vezetőség ellensúlyozásul hat politikai szemináriumot szervezett, amelynek 219 hallgatója volt.

17 Dick a Munkásképző Egyletet, a Gutenberg Dalkört és a Pécsi Munkás Dalárdát, a Pécsi Munkások Műkedvelő Csoportját, a Pécsi Munkások Eszperantó Cso-