Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSPOLITIKA

munkáskönyvtár több ezer kötettel rendelkezett. Pécsbányatelepen, a bányamunkás helyi csoport könyvtára 376 kötetet tartalmazott. Összesen hat, kifejezetten munkáskönyvtárat tartottak fenn a szakszervezetek a városban. A benne található művek többnyire a Népszava, Világosság kiadóvállalat termékei, a marxizmus klaszszikusai, az egyetemes és magyar irodalom nívós gyűjteményei, de kevés ponyva és egyéb értéktelen könyv is volt bennük. A MBKOSZ Pécs vidéki, helyi csoportjai ún. „Könyvtári Szolgálat" néven működési és kölcsönzési szabályokat dolgoztak ki, amelyek szigorú betartásáról a bizalmiak gondoskodtak. A munkáskönyvtárak meglepően nagy forgalmat bonyolítottak le, szinte állandóan üresek voltak a polcok.

2 A pécsi városi és bányatelepi munkásművelődés fórumai az ellenforradalom hatalomra jutása előtti időszakban kiterjedt, a kultúrát és a politikai munkát egyaránt szolgáló hálózatot képeztek. 1921. augusztus 22-én minden szervezetet betiltottak, leltárba vették értékeiket, lepecsételték a könyvtárakat, a munkásotthonokat. Erre a sorsra jutott a Zrínyi utcai pártház, ahol a központi könyvtár, valamint 12 szakszervezet befizetőhelye, klubja, szemináriumszoba, előadóterem volt. Betiltották a Perczel utcai munkáskaszinót, ahol több kulturális szervezet működött.

3 192

1 decemberében valamennyi munkás kultúrintézmény megbénult. A Pécsi Munkás Képző Egylet és a Gutenberg Dalkör vagyonzárlatát elrendelő rendőrségi határozat szemléletesen mutatja e kultúrintézmények szerepét a párt- és szakszervezeti életben: „ . . . Dömel László azon beadványát, hogy a szociáldemokrata munkásképzőt és a dalkart a kivételes határozmányok alól felszabadítsuk, szóba sem kerülhet. Mint korábbi tapasztalatok mutatják, e két exponált intézmény szuggerálta leginkább a nemzetrontó, kommunista eszméket, az egyik kebelében működő munkás színjátszókkal, a másik a kommunista és zsidó muzsika előadásával. Nemzet ellenes tevékenységük feladása nincsen biztosítva . . ."

4 Amint a korábbi fejezetekben már részletesen ismertettük, a pécsi szociáldemokrata mozgalom újjászervezésének irányítását „ . . . a következetes osztálypolitikát" képviselő Vági István vette kezébe.

5 A munkásművelődés szervezeteit 1922 tavaszán az újra megnyílt pártházban hozták létre. A műkedvelő csoport, a munkásdalárda, a Munkás Képző Egylet, a pécsi munkás eszperantó kör, a Pécsi Munkás Sportkör, a munkás színjátszókör újraszervezését személyesen vezette. Februárban a kulturális szervezetek összejövetelén a következőket hangsúlyozta: „ . . . fel kell építeni a munkásosztály szervezeteit, mert az osztályharcban nagy jelentősége van a tudománynak, amelynek alapjait a szervezetekben is el lehet sajátítani, mert a polgári tudományból és iskolákból kizárják a munkásságot.. ."

6 A központi munkásküldött is a kulturális szervezetek gyors újraszervezésének jelentőségét hangsúlyozta. A Munkás Otthon megnyitását követően, már szeptember végén kultúrelőadásokat és zenét hallgattak a munkások. 1922. márciusi ünnepségeket a rendőrség betiltotta az újra megnyílt Munkás Otthonban, pedig a közben újjászervezett ifjúsági dalkar szép programmal készült. Az 1923. márciusi ünnepségeken tisztán irodalmi programtervezetet mutattak be a rendőrségnek, de a valóságban az irodalmi produkcióban Petőfi politikai tartalmú költészetét adták elő, amelyet a rendőri szervek már nem tudtak megakadályozni.