Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM A HÚSZAS ÉVEK DEREKÁN
az új rendszer gazdasági intézkedéseit állítják pellengérre. A földbirtokreformot követelő röplapokat 14 községben szedte össze a határrendőrség 1920. január 11én. Február 15-én ismét „a földműves kisgazdákat és földnékülieket a nagybirtok erőszakos birtokba vételére buzdítják ..." a röplapok. A nyomozó szervek a kommunista párt röplapjait a demarkációs vonalon átjövő agitátoroknak tulajdonították. Nyilván ez is gyakorlat volt, de ugyanakkor, ugyanezeket a röplapokat, a somogyszob-balatonszentgyörgyi vonalon is terjesztették, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy a KMP szélesebb területen kifejtett tevékenységéről van szó. 126 1921 júliusban Fischer alispán több jelentésében aláhúzta, hogy „rendszeres a kapcsolat az újjászerveződő kommunista mozgalom és Pécs között. A megszállás alatti Pécs és a bécsi központtal rendszeresen kapcsolatot tartó kommunista exponensekkel futárszolgálat útján levelezés folyik". 127 Pécsbányatelepen 1921 végén kommunista sejt alakult. Koller Henrik, if}. Till Márton, Soós János, Lakner József vájárok, Hay János somogybányatelepi csillést is beszervezték. 1921 december legvégén kezdte Strab Ferenc szervezni a mecsekszabolcsi bányász sejtet, amely 1922 elején már biztosan működött. Heim Istvánt, Böröcz Istvánt, Kovacsics Rezsőt a rendőrség letartóztatta. E bányamunkások között szervezett sejteknek nem volt felső kapcsolatuk. A szabolcsi sejt mellett 1922 közepén újabbat sikerült létrehozni. Tagjai a máriakéméndi Blumenthaler János bányász, akit a „különösen veszélyes kommunista" kategóriába sorolt a rendőrnyomozó csoport nyilvántartó könyve. Breitenbach Antal szabolcsi születésű vájár, Halász József, Halász István korábban pécsbányatelepi külszíni vasmunkások tartoztak még e sejtbe. 1922 januárjától kezdte meg Fink János vájár a harmadik bányamunkás sejt szervezését. E csoport közvetlenül Bécsből kapott instrukciókat. Fink feladata az egész bányavidéket behálózó sejtrendszer kiépítése volt. Fink János a Thomen-akna vájára lett, márciustól az egyik leghatásosabb agitátora az egész Pécs vidéki bányamunkásságnak. 1921-ben még mint hosszúhetényi helyi csoport bizalmija szoros kapcsolatban és barátságban volt Matusán Bélával, a PSZP titkárával. 1921-1922ben Fink az Ideiglenes Központi Bizottság megbízásából Berlinben, Zágrábban, Eszéken vett részt propagandamunkában. A bécsi kommunista agitátorképző elvégzése után a pécsi bányavidék szervezésére küldték vissza. 128 Fink illegális kapcsolatba került a Pécsett szervezkedő Tarr Imrével, Sárdi Jánossal, akik a városi munkásság között igyekeztek kommunista sejtet kiépíteni. 129 A mozgalom pécsi illegális vonala azzal indult, hogy Jámbor Károlyt Bécsből Matusán Béla, aki a baranyai szervezkedés irányítására kapott megbízást az IKBtól, hazaküldte információért, továbbá jelentékeny agitációs anyag szétosztását bízta rá. A bécsi irányítóknak tudomása volt a bányamunkásság között eredményesen előrehaladt sejtszervezésről, mert Jámbor, mint bécsi futár a kapcsolat felvételének utasításával tarsolyában bejárta a bányavidéket is, felkeresve Fink Jánost. 130 Jámbor feladata volt, hogy a pécsi szervezetről átfogó képet szerezzen a bécsi irányítás számára. Ez alapján látható, hogy Port János vasmunkás, akit a bécsi vezetés 1921 december legvégén a pécsi sejt megszervezésére küldött haza, már a vasmunkások szakegyletében szervezett sejt irányítója volt. Berki György, Bein Ferenc ugyancsak e gy _e gy sejtet alakítottak a vasmunkásság között. Ezek a konspirációs szabályokat betartva tudtak egymás létezéséről, de személyesen nem ismerték egymást. 131
