Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIALISTA MOZGALOM KEZDETEI 1867—1890

Dietrich azon mondata, hogy egylet nélkül „más" irányba indulhat a munkásság, célzás volt a Munkások Újsága hasábjain megjelent cikkre, amely beszámolt a mohácsi mészároslegények munkabeszüntetéséről.

10 Ismeretes Dietrich Ignác levele, amelyben a lelkészeket is körök, egyletek létrehozására buzdítja, mielőtt a „nép a neki kedvezőtlen irányba fordulna". Hangsúlyozza, hogy „ . .. Fel kell karolni a szegény népet, amely olyan culturalis elhanyagoltságban szenved, mintha nem is a magyar hon gyermekei lennének... azt akarjuk, hogy egykoron, nem is későn, a culturált nép sorakozzon a 48-as örök igazságú elveinknél fogva a balpárt zászlaja alá, rendíthetetlenül azon meggyőződésben, miszerint a csalhatatlan józan észnek, testvériségnek és igazságnak nyomán építünk új világot, minden erőszak, minden kardcsapás nélkül, anélkül, hogy a vagyon és személy biztonságán, a társadalom alapfeltételein sértést követnénk el, az erős coalition nem vehet erőt a reacrio. A nép egyesülését mindenütt munkálni a legüdv' kötelessége azoknak, akik vezetők, a nép a munkásság, mindenütt segélje egymást, ha a reactio nem áll ellent, ilyes egyletek ma a haladást elhozzák." Dietrich 1867 és 1868-ban a városi kisiparosság, munkásság, a falusi szegénység egyletekbe tömörítését tartja szükségesnek. Mint polgári értelmiségi és a politikában jártas ügyvéd világosan látta, hogy a munkásság forradalmi szervezése van napirenden. Ezért hangsúlyozza a társadalom, tehát az erősödő polgári társadalom alapjainak sérthetetlenségét. A városi és falusi nép egyleteinek szervezését quazi, mint a társadalmi béke megteremtésének egyik eszközét fogta fel. Pár hónap múlva tettyei nagygyűlésen Irányitól ugyanezt hallja a közel ezer főt számláló munkásság, kispolgárság. Dietrich gondolataira reagál az Arany Trombita, Nagy Sándor, a Baranya megyei Hobol falu református lelkésze 1869. július 30-i levelével. Népkört alakított, amelyben: „...egyenlőre csak hírlapokat olvashatunk, utóbb majd könyveket is szerzünk. Járatjuk az »Arany Trombita«, »Nepszava«, »Népzászlója«, »Ludas Matyi« és »Igazmondo« czímű lapokat, a jövő félévtől járatni fogjuk a »Magyar Ujsagot« is."

16 A Népkör külön olvasószobát bérelt. A szerző arra kérte Sassy Árpád szerkesztőt, hogy levelét, okulásul, közölje le a Népszava és a Népzászlója is. A röviden vázolt helyzetkép mintegy a pécsi szocialista munkásegyleti mozgalom előzményének tekinthető. A Buda-Pesti Munkásegylet 1868. február 16-án alakult meg. Július 19-én a Munkások Újsága közölte az Internacionálé alapító üzenetét. Ezek a számok eljutottak Pécsre is. Az újságnak, amely júniustól a budapesti munkás egylet hivatalos közlönyének számított, több pécsi megrendelője volt, akik ellen eljárást is indítottak.

17 Ez a tény a pesti mozgalommal való kapcsolatfelvétel első mozzanatának tekinthető. Az egyletek létrehozásának gondolata erősödött. A Pécsi Lapok a „legények elégedetlenségéről" és „összebeszéléséről" tudósít. Liptay Pál a pesti munkásegylet egyik alapítója, 1868-ban pécsi tartózkodását arra használja fel, hogy a Pécs-Barcs közötti vasút megtekintésére meghívott vendégekkel a bányatelepre látogat és ezt követően a Munkások Újságában, annak első két oldalára terjedő cikket írt: „A pécsi Kőszén-bánya telep és munkás telep" címen.

18