Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A SZOCIALISTA MOZGALOM KEZDETEI 1867—1890
egylet", ahogy a korabeli sajtóban nevezték a Magyarországi Általános Munkásegylet Pécsi Fiókját, pár hónappal előbb alakult, mint az Általános Munkásképző Egylet Pécsi Fiókja. 3 Több adat utal arra, hogy az Általános Munkásegylet megszervezésében nagyszerepet játszó Dietrich Ignác ügyvéd, liberális ellenzéki pécsi képviselő, Irányi barátja és pécsi főkortese, már 1867 augusztusában a „Munkásegylet" megszervezését javasolta. Egy általa sugallt újságcikk a következőket írta: „ ... az elszegényedett iparos, a varrógép nyomán munkanélkülivé vált nők, a kereset nélküli munkások stb . . . részére egyesület alakítása kellene . . Dietrich 1868 szeptemberében beadvánnyal fordult a városi tanácshoz, amelyben kifejtette nézeteit a munkáskérdésről. Ebből egyletszervezési koncepcióját és annak ideológiai hátterét is megérthetjük. Többek között a következőket írta: ,, . . . Városunkban számos munkás egylet működvén, azok helyes útját kirajzolandó, olyan coalitio hozandó révbe, amelyben minden rendetlenség elmarasztalást nyerend, egyben azonban mélységes csodálkozást kimondani nem késlekedem afölött' a Magas kormányrendelet fölött, amelyben kimondatva lett, hogy minden coalitio megakadályozandó kötelességnek előírva lesz a Magas Tanács által is. Azon nyomorúságos iparos népünk pedig még önönmaga segéljezéséhez sem folyamodhat, mert minden coalitio előzetes engedelem elnyerését kívántatja, pedig az idők szava által kéretik, hogy a szegény iparos polgárt, és munkást mi magunk fogjuk nobilés coalitióba, míg nem maguk elkeseredésükből más irányba hajolnának . . ." A kérvényező tényekre támaszkodott. A városban több kisebb jelentőségű egylet működött. Így az 1861-ben már tevékenykedő „Pécsi Szabó-legények Egyesülete", amely szállást, kosztot ado^t az idegenből érkező szaktársainak. 5 Az is ismeretes, hogy ugyanebben az esztendőben a segélyezést is megkezdte, de a szegény beteg társaik részére tervezett „helyiség bérlését a mesterek ellenezték" és a rendőrkapitányhoz fordultak a terv megakadályozásáért. 6 Törekvésükről „nem mondhattak valószínű le, mert alapszabályaik elutasítása miatt, még 1874-ben is újabb kérvényezésbe fogtak". 7 A Pécsi Pincérek Egylete 1862-ben Harchka József „választott bejelentő" által, az egylet „segélyezési jellegű" működésének engedélyeztetését kérte. Azonban a tanács „ . . . a kérést nem erősítheti meg, mert ahhoz közhatósági bizalom nem adható . . ." 8 Az egylet a Pécsi Nyomdász Egylethez hasonlóan úgy működött, hogy jóváhagyott alapszabályokkal nem rendelkezett. 9 1862-ben a pécsi kereskedősegédek egyletük létrehozásáért egy bizottságot alakítottak, amely kidolgozta az alapszabályokat. „Tanácsnokul Dietrich, Simonfay urakat kérték fel. . .", akik, mint látható, majd a munkásegylet körül is bábáskodtak. 10 1865-ben azután „Kereskedő Segédek Betegápoló Egylet"^ címén nyújtottak be kérvényt. 12 Dietrich korábban említett beadványának a „Magas kormányt" érintő része egy 1868. BM. sz. rendelet ellen szólt, amely a pesti demokrata körökhöz hasonló egyletek és körök betiltásáról intézkedett és „a drákói rendelkezést nem átallotta hazafiúi, valamint hatósági kötelességnek . . ." aposztrofálni. Elrendelte, hogy minden „ . . . alakítani szándékolt egyletek alapszabályát fel kell terjeszteni . . ," 13 A belügyminiszter ismételten elutasítja az alapszabályokat, noha az egyletek élik a maguk természetes életét, segítik bajba jutott társaikat. Leveleznek, elnököt és jegyzőt választanak. A Pécsi Könyvnyomdászok Utas- és Betegsegélyező Egylet alelnöke is sokszor megismételt és átdolgozott tervezetben kérte az alapszabályok jóváhagyását. 14
