Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

SZAKSZERVEZETI KÖZLÖNY A PECS BARANYAI SZAKSZERVEZETI TANÁCS HIVATALOS LAPJA 1 tHfrttun i an ,nm man (Mimi jiiHjii ümtmaiui i uf« untu Mb Ktti» nur*» unm {Hit 9 ml«. iisziitoii tikiiiik S2enre»tt tjitasaiôn ! . Htanek <v»*xe a wrreexrtt niunka*aas* képvt^lo' * «egisajha latUm» alatt, bogy anácjko* <v..kial manká**** yuAtMfï! érdekeit előbbre w Sfèit. Nehex időkben, amikor « «MKlfBt rrtap«û Hmthv-h*nak awetuér-rk OIT*lenni a megáiátett területek dolgojo, fótou UL Rradfcvui nagy caxdaüffi érdekek fQxWiîiït ahh«t, hogy a Horthy eluyoraatA* erre • terôletr« ne tegye be * Ubét éa * uakí/írwjartfk vezetetnek o!»6tarban Wil «fwrîrakodni arroï. hogy a szervezett muUittg samt rfiy ember é!|$m> filent enaeki mïttd^nt etttpró kísérletnek. A szakszervezett krni^eaaitia•akar a célja, hotry a murkAasèg Het»zinvonâjàt a mrçuïi&Hott teröleftke» a Irhctóaéghez késeet mcgjüv.taa, of y a» iialaroxafokat borzon, smrty a it«inlt**ïàgra néxvrrsak üdvoa legyen. Ezeket * vívmányokat csak akkor i

t

>„ mrgiofta találni à r= i . o*. kííofcet arra, hogv a «i«nkas*4g ferdékében m infant etkavveaacfe. Am a v^manvohnak a megtartása a»t«l fûre. hotrv a.T>o^UsAÉ£ milyen mertekben 1*«« kepe* eUettUnit, a mindent etaflprfi Hertby-rf îajwineb newegetl axai aj rewaralewirtak Ha a mor>k*s;àg r bbe n e te ktntrt be « megt ran k6teie>í*|s«, amiben mi egy oil. lanattç lem kételkedünk, akkor egy szebb j*vô vi-nrgd resale Ebben a reményben kiontjuk a mefííxáUott terelt ten él* axerveartt mookAaaagot^ibbol ax alkalomból, amikor inpunk el** példányát kezébe ftdjekElvtárti tUtvézfrttcl it ftahWMW'tearti Tartar** k pécsi szmzmezttl unies jelentéi '913 ?mri1iis feo l-íil 192! \m% M AlUÚnOS rtbsz. A pce» es baran v„i térfelet be*»v«tkeftti megaxatU* Vuvi-ikfrtíIM» hatalma. inrgnrobaH alázni, on mentek kertéi öl.* nemagy CM

then : Uj iwrnmUk, »«Í5ík,«K4r elle a >xak*; •Mefclnki^. SasfctKeTOezeMnk daram annak, hogy a rnegaxAllfc» tolyUa megloejav» tettek annak Whetfrkéfmtt. hegy káxpr«tjaikJul ** AX araaágot jxakaxer ve let i taxtáeeaal ax Ertti.kx.se* knUnh**^k,diadaünaaap megálltak a helyüket c* ttlfesitctt ék u »uakinag Iránti feladatokat. J9l$ aagoaxta» hAban lícxdtfdfl fehér tlieniBrradalamtél k^Mlve még • fcnáU4 Ion kételékU nv^zakudí, mely oknil tag^a a nvpuatn tertUetekett sralöiervcftWibfin tomftrtiH munkások « tskès. tansdalom iwgd*ül«»e*f1 vív« harcban teljes 6PálUagra leittk kényszerítve A»kasr*r»etet*k, nteiyek a háborít bekovetkejttr rlott aTakohak, fc«nel*J»en tí t«lk«e'» kívoltnk epriv«. Ac otUllo mfikotie* mtndca neM»ségtt âtTttték* moigalBttifkai pacára •a egyre salyosbaéó belysetnek, hi tetatettek, sö a »a«rife»fti ^kt t«tjÁ« klépitteenel {ogva lehrtAvé vah.bogy aaakat * *i*r^i*t« M fik l y*^k a '<t*ereH«t kAwtd kidben » Lakniuk, a aattkségcs anyagi és í-rk^lraí Umagataaban nHiMtüJíavk, miaíUllerkeisve \à1it>»gy»ï7*Tv

t

.wt*JLaao«rtAlvt)»rri neWléabeii hátrányt WHISEÍJJV.-rtt,-fc. A náboro á«»wropíwnáhávfli«tonwKmontalm^k »>jilúu a tu«a>xaiiL i.rtltUtiín i» ktfrt>xe»n Jutott Ez óknál lûft,va a tauckátság e*ret»fl krtpst^ IVI s> nzatuiu-t-v* n ii l<. t <^ um voM fo#

lal

kotê«t . g. RM 1 y • i*fc uil.;>f*na/4rtt|t.i a «icF^tz*t« k <*.<> taaaggát fel -v. n tuacték votna, A Sxak*ierv

v

>4 ti moxgattnatnkategmIr^/t-wrhbffcvfsttak.Aaetemép-ytk la«toasxrrg toriad akarnak ko&rpctte û tArbetetien ragauktHtä^ i-Hrm.ii, mûkM^iBTkrt. À «ar*îiisi?i rûltttt* »*g nngkAv

t

(

( tt

f

. kogy a zirv«<*t«.k B Ha» tog u la-;, bel tám-öó, bat védekt/*W?yrí>. Ri i<U-it rafgWgrobban, mert harcainkban mp&n a «a»át ergttkTc eprtbettenk. A nvv'-r-iiit i^rftif'ík mnnkáMá' ganakttiti^utéteneilogva.nkg ma arm lehet níá» tôr< kve* mint az eptts munka. Egyért é* mtadannyítmkírt. Oazdaftá^l harcok. A £xaK&2ervez*tek t^ytk i/» if«. »é#e M i-.-.: -e- la ax *rkötr<t let vértcímc. Eonek kiindulása » mtmkalt»takkal *.-»-mhen támmatatl (« mailA vagy \ft1<lmi harc. kóMikct hijs/f-íiliít. "vív rw^/atúií«t»tat *dta • i^ráikfikWk, ki^*rí,

5 nak, tioJkoUűhiiJtk. l-^ys^rvt-j^t »r in lati megUmeKv e>*k«ck baaaMtt» nálalalól togély«s«ftl akcío A/ 1930. (e»l!rtén> bek*wtkrXte\rl n siaktaRác* «flk»é(íét tátt» egy rendktvat, M W

l>, «Up leter.le^ • .:.!,, . Í, » . Ilú) toihivtí. uny u imxai.uMkni. mini a t

f

>t Mt kel «•fatAW^sl <trrtr Aj ti»a cran vèïlatU «MgtrleJA ^IVtatg«t biatn«tfta*«%e». A kuriaa elkaittt at«»Ul kólán karigialyoittteletfcg«» Arvagi»«m |NMt b*A sédig ktlMágW t*tt*. h»g> » awkianaca, dacára bogy na» il» keli* beLbt« toi t gfca Kn4t1k«ae«an, nhtitnt v^it «x Crátiia-b«lvt**g«üik renke ke lyaataeA ixoctalto kvrvaa IMO ae^anaut bá I fcáa ««U« ht agat at *» íRl. év tebraár bá 17-eo (, V íjdw be • Ax ríijdivcx uáana i5. baltgaták árama Mlaga* «itedaakéat b-gna. A tiakixcrveattek Ugjahiah kujtmàlH WjJádeaánek elftwadnaxara, •tát nvít.íelá belyiiég hiányában, 1830. év akUber tavábab a aaxaaá1 «t uwal állatt Omnia tarmatt a takaahitatal ntjan bmxnálataa artí, A beVjtxége k b»axnátbnténg mai táA bérlat, mtly axenMetaeJ htxtojrt^a netn lett. a* S- H. S. belftgynUittlét aáxát matgjtexbtlxaxteageàaïy g\tat a fit* brrtokaa bárktábe meat ti, V^kfi*"**' « áUngadáa a zen *^*í»«

1 éUtûlt. hegy «- tlenertékL f pî*e^ at H. S- ilj«m ï»ec» lárvku vatmn^ J ^Sy* laktanyát és a pec*l»lvárost neyiskal»t adja et, «alurair.t » Urubáxáxl káHMKet leelaxl. Extfkíg a* eiVtnxxotfiAílatmtíak egyik réw* M» leiyeaáat, A ta-rnhaak«! atai«^ be hajtan « ^lrt^nlcfl» tog barabiJ. Kapcíriatman «x ÜTÉnia helyíagf batxaálatb* vetcWiVei, atwak tentartiaaHa »»itsftkA»»i*l.>ii«t ta a belyiiégf

1 » »»k»i«r««aeUk » gyg, íísek, ftanepéW, k. rnftkxív^iá:W ' tttrtoioanytjv 1tlolv

>s;

â. x>k i •.. • " .Ü • - fe>urtá»i kait •>jt<k til«attJ

t

a»á'P»

l - w«-**Mli r,.nd*lkr.étre. v»Umtr<t«i annepej,lyek iilWi>lmav»l ,\ bOdétartá ^neJégA jogvédelmi igyri a multbo/ kéIjtut ôïiá*l <*Hwtí»*iÉisí tîtu!atf.»k. A íwrvexetl Éleihez «orinsaii kapraottxlö jAfve4«lmi ug>ek new elégllik kl a '»a«k tftcnveil. miáltal minder on BgyelUe», iiïcty*kn«:k eUntexétóben nem Wa*. »wrvewltil, illetve » pan jogvédőit vv**i «lîenyiw. A Jogvad« m«nki*kft« tpeawauMUroMMor i, eXeku-i u kóvetk^xd kiinnuu* aal txaxla képel. \V20. évben iMkásogybrii (l«k*»fthH»n*at A káx»yain<atfcamk *f »< «•txK «gyck a w«t**íMsAf awgyr* b MáxtJAráiMl vátt legatavá «s alkat*lak W^Wxaw agya. amaaan TO den egye* ligyigbatiji i t«**b «*4*í * terM A n»rwi»lafc' káeabál tw>*«.* txavetbnviak jogi nw«b«xáláaH i ngyaubaa Uriamk A liaáj* m»ay rPfgia->nhHii| kwdá pa*t«>.

; (Udtnuiní***. kibneeniaaak. muM «all atdahaiMuk fniggaiaktaa alt*) Wenybev^ti tagvéáetean, ttaíATa -ana«k. hagj olt ktgJ «aaakfam nem tjJAK, idénybe aátatatt át lagt&hb aaatban, b» aam h UUm, tU agaarr«i tárt. SnaftatAB *etf páiltbjryáaci t«tv dákh^itaiiámbáiáll Aaba tbj9»iea»be nmiHh a pártat értet* kányaa ggjjebnt. arénák, begy a >ag3 tMáowááa Mat Attám *x»o )* —«t.í^

»ttr• .mr

t-, kat* <

: fu«j ai awiAt, atí*4»"i. k*B kaaaUtálnt, hagy nmaikáJAt «• laxxü new voltunk kégaasak, «W ert* fatttálKaat nam ta kaptánk, maWal » pariagyatai taanöík mtndrn aaeaoèi^ kéaíkiadiiiéamttnkadi^vanaatiletl. A nean drfaxáa okát bmraatgek kaö abban, kogy a t .en k tát kaáalyá védehni illeték *gy«*g mán AvtlO I oly rvkéíY. hogy eaaa terete* tétel alatt tényagtalen Öasxeg íoryt be. mely áanaget mtal a jagvad* tteiír(etdiíAt ttiajAnjani nem váltnak kepraek fOdm bocaáttira } kényttltpak i az 1921. éne > rmdeirlflèk.a n^irarra legyenek *• Uaxtaártdt)* pdrttagaakéxrt *ty Awiagnaa AOapcttaMék meg, bagy eáeat monka • tel jesitmánsyet ha nem m aranybaa, 4B mégis re«ben bonaxarv» »egyi«. kárr nem raOkkanni, hanem «»!• ked

nt tag,axmenége*. hagy mr. mwi bo' £Âu,rutâs parttagaaként «a évi parladabai 2 korona veteaa«k> anaty flnalliaggal A psirtvexe-tÄseg reitiililiiim. %xmppmnf6x,6 Oxaim, U 19-xO. e\t Srbtnjter aurjoangyárl wirAjk ir^iményteíenaége ferytáa « jjyflrbot kííírf monkáank éa nsaeaká*. • iok iamogatáatau »mfg«niUa4 H»fft WV_MÍUfett AÏ kam» liligfbbáaIII m wnjkséers tokét 54 soo K a «anrwletek nyujfoUak- Ax ttsem a keidet whéx-Mgert letraad-ee, i siovetktTKüiek adatott át, arn***** dórára a axtgy verarny áttal ojtó*

0

** nebáa vl4xooyokBttk. oa^rtsbea A Szaktanács lapjának egyetlen megjelent száma (1921. aug. 14.) E szerint az 1920. november 28-án az SHS államban lezajlott választásokon a JKP 59 képviselői mandátumot szerzett. A kommunista képviselők a munkások érdekében nem tettek semmit, mert valamennyien politikailag éretlenek voltak. A kommunisták egész taktikája a testvérharcban merült ki. A kommunista pártot feloszlatták, a kommunista képviselőket mandátumoktól megfosztották és valamennyit letartóztatták. Az SHS Szociáldemokrata Párt, illetve az amsterdami szakszervezeti központhoz tartozó szervezetek ma mint antibolsevista szervezetek működnek. A „kommunista mozgalom kilengése irtózatos üldözést és nyomort zúdított a munkásságra, ezért a PSZP-nek és a pécsi munkásoknak sem szabad követni a kommunista mozgalmakat".