Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

Lefkovics Ernő (1921) c) megválasztotta a Pártválasztmányt, a Pártvezetőséget, a Pártfelügyelő Bizottságot; d) a két kongresszus közötti időszakban a Pártválasztmány és a Pártvezetőség irányította az alsóbb pártszervezetek politikai munkáját; e) a Pártvezetőség egy esztendőre kinevezte a Baranya megyei párttitkárt, a Pécs városi párttitkárt, illetőleg a járási, körzeti párttitkárokat. A PSZP alsóbb szervei: a) A városi, járási, körzeti Pártválasztmány, Pártvezetőség, Pártfelügyelő Bizottság; b) a pártszervezetek. A pártszervezeteket irányító pártvezetőség; c) a pártvezetőség hetenként ülésezett. A pártszervezet havonként taggyűléseket szervezett; d) a két taggyűlés közöti időszakban a pártvezetőség irányította az alapszervezetek politikai munkáját; e) a bizalmiak, akik összekötő láncot képeztek a párttagok és a pártvezetőség között. A kongresszuson elfogadott szervezeti változások lényeges előrelépést jelentettek, azonban a pártszervezetek feladatait általában így határozták meg; a) a párttag-felvétel,, a párttag jogainak és kötelességeinek kritériumait; b) a pártszervezetek tömegszervező, eszmei, politikai, felvilágosító munkáját. A kongresszuson hangsúlyozták: A pécsi és a vidéki pártszervezetek kiépítése a legfontosabb pártmunka. A pécsi párttagok a falvakban szervező és politikai nevelő munkát végezzenek. Mindenkit vegyenek fel a pártba. Az újraválasztott Pártvezetőség kényszerítse a szakszervezeték tagjait a pártszervezetekbe. Az új pártszervezetekben meg kell valósítani az egységet, fegyelmet, a határozatok kötelező végrehajtását, mert az elmúlt hónapok tapasztalatai bizonyították, hogy a megalakított pártszervezetekben különösen elfajult a pártélet. A félreértések, személyi harcok és „a szenvedélyesen előre törtetők által kiélezett" politikai helyzet hátrányosan befolyásolták a pártszervezetek tevékenységét. A kongresszus a pécsi női pártszervezetek feloszlatását tudomásul vette, és a férfiak és a nők egy pártszervezetben való tömörítését helyeselte. A nők politikai szervezését és megnevelését legfontosabb feladatának tekintette. Felszólította a pártszervezeteket, gondoskodjanak arról, hogy a nők a párt- és tömegszervezetek vezető testületeiben számarányuk alapján helyet kapjanak. A kongresszus kinyilvánította, hogy az ifjúmunkásság a proletariátus legforradalmibb előcsapata, az ifjúsági szervezetek önállóan dolgozhatnak, a párt- és ifjúsági szervezetek közös politikai akciókat szervezhetnek. A pártszervek vezető testületeiben, kivéve a pártvezetőséget az ifjúsági szervezetek képviselői csak szavazati joggal rendelkeznek.