Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

az aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről. A szóbeli agitációs munkát az utcabizalmiak irányították, az agitátorok felkeresték a családokat és eszmecseréket folytattak a politikai helyzetről. Az agitációs és tömegpolitikai munkában jelentős szerepet játszottak a politikai kampányok, munkásgyűlések, politikai tüntető felvonulások. 1921. áprilisban az SHS állami szervek képviselői értesítették a helyi hatóságokat, hogy „május elsején minden városban tilos az utcai felvonulás és tüntetés. A munkások egyébként meghívhatják magukhoz társaikat, és megülhetik ünnepüket. A kommunista gyűlések és tüntetések továbbra is tilosak." Az SHS hatóságok azonban „megengedték május elsejének megünneplését azoknak a szociáldemokratáknak és szocialistáknak, . . . akik az osztálybékét és az annexiót hirdették és elárulták a munkásosztályt".

203 A megszállott Baranya megyerészben a PSZP-szervezetek mozgósították a dolgozó tömegeket május elseje megünneplésére. Pécs városban május elsején reggel a szénbányász, vasutas zenekarok indulókkal ébresztették a lakosságot, a pártszervezetek és szakszervezetek helyiségei előtt gyülekeztek a munkások. Az első sorokban meneteltek a vezetőségi tagok, bizalmiak, a vörös zászlókat és nemzetiszínű zászlókat lengető fiatalok. Űtközben a munkások vörös szalagon függő ötágú csillagokat osztogattak, jelszavakat kiáltoztak: „Le a Magyar Nemzeti Hadsereggel!, Le a tiszti hóhérokkal!, Éljen a III. Internacionálé!, Éljen Lenin!, Éljen Kun Béla!" Délelőtt 10 órakor a Széchenyi téren 15 000 ember gyülekezett. „A Munkás Dalosszövetség 300 tagú összdalkara elénekelte az itt van újra május elseje című üdvözlőt." A szónokok méltatták május elseje megünneplésének nemzetközi jelentőségét ,a nemzetközi munkásmozgalmak politikai küzdelmeit. A nagygyűlés befejezésekor a munkások az Internacionálét énekelték. A zenekarok forradalmi indulókat játszottak. A négyes sorokat képező menetoszlopok a város pereme irányába indultak. Délután a pártszervezetek, szakszervezetek, ifjúsági szervezetek helyiségeiben szórakoztak, kirándulásokat szerveztek a Tettyére és az üszögi KisErdőbe.

204 5. A Pécsi Szocialista Párt 1. kongresszusa 1921. május 9-én a lemondott pártvezetőség irányította a párt első kongresszusának előkészítő munkáját. Értesítették a pécsi és vidéki szocialista szervezeteket a kongresszus időpontjáról, helyéről, napirendi pontokról, a részvétel feltételeiről. „A kongresszuson csak azon szervezetek képviselhetik magukat, amelyek a pártgyűlést megelőzőleg 3 hónappal rendszeres működést fejtettek ki és pártadójukat április hónapra befizették. Minden szervezet, amelyben legalább 50 tag fizet pártadót i küldöttel; amelyben legalább 300 tag fizet pártadót 2 küldöttel; és minden további 500 pártadót fizető tag után 1-1 küldöttel; a kerületi pártszervezetek 2-2 küldöttel" vehetnek részt a kongresszuson.

205 A szocialista szervezetek többségében megtartották a kongresszusi küldöttválasztó taggyűléseket és megválasztották a küldötteket. 1921. május 26-án a pécsi III. kerületi pártszervezet taggyűlésén megjelent párttagok egyhangúlag megválasztották Doktor Sándort és Mihályi Gyulát kongresszusi küldöttnek. Felhatalmazták őket, hogy a III. Internacionálé határozatai alapján politizáljanak, a PSZP vezetőségének újjáválasztásában részt vegyenek.

206 A falusi szocialista szervezetek egy részében nem tartottak kongresszusi küldöttválasztó taggyűléseket, a PSZP I. kongresszusán nem képviseltették magukat.