Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

rendszerváltozás nem áll be ... ha a legfelsőbb tanács utasítaná a szerb csapatokat a szóban forgó területek kiürítésére, fegyverrel a kezükben akadályozzák meg a Horthy-csapatok bevonulását."

167 1920. június 14-én a PSZP Vezetősége Pécsett, a Széchenyi téren 20000 ember előtt tiltakozott a magyar ellenforradalmi rendszer erőszakos intézkedései, illetőleg a magyar nemzeti hadsereg bevonulása ellen. Schmira Károly párttitkár által előterjesztett határozat szövegét a tömeg egyhangúlag elfogadta: „Pécs és vidéke szocialista munkássága magáévá teszi az 1920. évi június 10-én tartott pártbizalmi és összválaszfcmányi ülés határozatát és felhatalmazza a Pártvezetőséget arra, hogy a magyar államnak a párizsi békekonferencia által odaítélt és jelenleg az SHS állam hadereje által még megszállva tartott területek kiürítésének kérdését olyképpen intézze, hogy amíg a jelenlegi magyar kormányzati rendszer az összes népek által elismert demokratikus állammá át nem alakult, nevezetesen addig, amíg Magyarország kormányzata vissza nem tér legalább is az 1918 októberi forradalom által teremtett kormányzat szelleméhez, mely biztosítja ezen területek munkásságát arról, hogy semmiféle üldözésnek kitéve nem lesz, a kiürítést minden rendelkezésre álló eszközzel akadályozza meg."

168 1920. július 23-án a PSZP városi értekezletén megjelent 200 párttag előtt Polácsi János ismertette az SHS-kormány belügyminiszterrel történt szóbeli megállapodást, hogy a magyar demokratikus pártok tagjaiból - az 1918-as magyar polgári demokratikus forradalom győzelme során megalakult nemzeti tanácsokhoz hasonlóan - Pécsi Nemzeti Tanácsot választanak, Pécs városi törvényhatósági bizottsági választásokat tartanak. A megállapodást 140 párttag helyeselte, 60 párttag elítélte. A bíráló párttagok azzal érveltek, hogy „sokan kilépnek a pártból, mert olyan lényeges lépéseket tesz a Pártvezetőség, amelyről nem tudnak és a felelősséget nem akarják viselni."

169 1920. július 29-én az SHS-állam Baranya megyei és Pécs városi kormánybiztos főispánja kiáltványt intézett Pécs város polgáraihoz: A PSZP „azon kérelmére, hogy a volt Nemzeti Tanácsnak népgyűlés útján való visszaállítását engedélyezzem, a kir. kormány hozzájárulásával a volt nemzeti tanácsnak népgyűlése útján való visszaállítását, a városi törvényhatósági bizottság megválasztását és a városi tisztújítást engedélyezem, mert a régi törvényhatósági bizottság és a tisztikar mandátuma lejárt".

170 1920. augusztus 8-án Pécsett, a Majláth téren 20000 ember jelent meg a Pécsi Nemzeti Tanács újjáválasztására. A népgyűlésen a Pécsi Nemzeti Tanács tagjai sorába 52 személyt, 34 PSZP-tagot, íj polgári radikális tagot, 3 párton kívülit, választottak meg. A Pécsi Nemzeti Tanács alakító ülésén megválasztották a tisztikart: elnök Doktor Sándor, alelnök Kelemen Béla, Pécs József, titkár Polácsi János, pénztárnok Rapp Dezső, ellenőrök Gotthard József, Horváth József, jegyzők Soltész János, Wollák Gyula.

171 A Pécsi Nemzeti Tanács a törvényhatósági bizottsági tagok választását 1920. augusztus 29-re tűzte ki. Pécs varosában hat választókerületet szerveztek. A kerületekben szavazatszedő bizottságok működtek. Ismertették a szavazás módját. A szavazás titkos. „Választójoga van annak, aki a 21. évét betöltötte, 6 éve magyar állampolgár, 4 éve pécsi lakos. Választható mindenki, aki a 24. évét betöltötte." A választói névjegyzékbe 12 876 személyt vettek fel, a korábban megtörtént törvényhatósági bizottság választói névjegyzékbe felvett személyek négyszeresét.

172 A választási kampányban; egyfelől a Pécsi Szocialista Párt által vezetett Pécsi