Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

őket.

106 Az államhatalmi szervezetek vezetői és a karhatalmi alakulatok parancsnokai az internált személyek látogatását minden eszközzel akadályozták. Bodis István, Klesch József, Muth Frigyes komlói szénbányászok hozzátartozóit rendőri felügyelet alá helyezték. A Baranya megyei alispán az intézkedést azzal indokolta, hogy az internált táborokban lévő kommunisták és a „pécsi kommunisták között Komlón át rendszeres összeköttetés tartatik fenn és levelezés közvetíttetik".

107 A meg nem szállott Baranya megyei, járási, falusi közigazgatási apparátusból, kulturális, oktatási, egészségügyi intézetekből a kommunista és szociáldemokrata tisztviselőket, tanítókat, orvosokat bíróság elé állították, majd internálták, állásukból eltávolították. 1919 őszén Stauber Hugó mágocsi körorvost, Albauer János gödrei, Csillag Jenő egyházbéri, Hamberger Ferenc ligeti, Gyurkovics Sándor alsómocsoládi elemi iskolai tanítókat letartóztatták. 1920. március 4-én Gocsál József szatinai tanítót, mert „a proletárdiktatúra alatt a szegények osztályát az urak osztálya elleni gyűlöletre izgatta ... és a szatinai iskolából a vallási szertartási tárgyakat a harangláb alá hordatta", 1 évi börtönbüntetésre ítélték. A börtönbüntetés letöltése után a zalaegereszegi internáló táborba szállították. 192

1. decemberben megfosztották magyar állampolgárságától és Csehszlovákia területére toloncolták.

108