Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

roztuk, hogy fegyelemsértés esetén kétszeri intés után a Vörös Hadseregből való kizárás lesz a büntetés, ami azt jelentette volna, hogy a kizárt személy soha nem szállhatott volna le a szénbányába. Erre a büntetésre nem került sor."

85 A politikai biztosok a pécsi szénbányászok, ipari munkások, értelmiségiek közül katonai fegyelmi szakaszokat szerveztek. Ezek a szakaszok gyorsan manővereztek, a legmodernebb szállítóeszközökkel és tűzfegyverekkel rendelkeztek. Az ellenforradalmi mozgalmakat felszámolták, a szerb katonai egységek támadásait visszaverték.

86 Május 31-én Tolna-Tamási községben fegyveres ellenforradalmi lázadás robbant ki, elfoglalták a stratégiai fontosságú vasúti pályaudvart, postát, tanácsházát. Aznap délután a katonai fegyelmi szakaszok a helyszínre érkeztek. A falut körülzárták, néhány órai tűzharcban felszámolták az ellenséges erőket. A foglyul ejtett ellenforradalmárokat Kaposvár és Szekszárd városokba kísérték, forradalmi törvényszék elé állították.

87 Április 3-án Kővágószőllős, május j-én Szigetvár falvak térségében a magyar határvédő őrjáratok ellen a szerb katonai őrjáratok támadásokat indítottak. A vöröskatonák rövid tűzharc után a szerb katonákat visszavonulásra kényszerítették.

88 Augusztus i-én a kormányzótanács lemondott, a hatalmat átvette a szociáldemokratákból álló kormány, amely tevékenységének első napján szabadon engedte az ellenforradalmárokat, a Vörös örséget, a forradalmi törvényszéket feloszlatta, a régi rendőrséget és bíróságot visszaállította. A bérházakat, ipari, mezőgazdasági, közlekedési és kereskedelmi vállalatokat visszaadták a volt tulajdonosoknak. A vöröscsapatok megmaradt egységeit lefegyverezték. Táviratban utasították a Pécsi Bányászönkéntes Határvédő Zászlóalj parancsnokát, hogy „azonnal oszlassa fel a zászlóaljat. Megbízható emberekből egy osztagot alakítson." Ezt a parancsot a pécsi bányászok nem voltak hajlandók teljesíteni. Mánfa, Komló, Hidas körzetében nem adták át a hatalmat.

89 Augusztus 7-én Komlón a pécsi kommunisták és szociáldemokraták pártértekezletet rendeztek, a felszólalók megállapították, hogy a pécsiek és az ország belsejéből Komlóra menekült forradalmárok az ellenforradalom győzelme következtében súlyos helyzetbe kerültek. Elfogadtak egy memorandumot, amelyben kérték a pécsi szerb katonai parancsnokságot, hogy engedélyezzék a vöröskatonák hazatérését. A pártértekezleten megválasztott 3 tagú küldöttség és a pécsi szerb katonai parancsnokság megállapodása alapján a pécsiek büntetlenül hazamehetnek, hogyha a DGT szénbányaüzemekben munkát vállalnak, a széntermelést fellendítik. Augusztus 9-én a Pécsi Bányászönkéntes Határvédő Zászlóalj személyi állománya, és a menekülő kommunisták, szociáldemokraták, mintegy 6000 ember teljes fegyverzetben Árpádtető térségében átlépték a demarkációs vonalat és a szerb katonai küldöttség előtt letették a fegyvert. A vöröskatonák többsége a szénbányaüzemekben dolgozott. A DGT igazgatójának kérésére a pécsi szerb városparancsnokság 60 magyar politikailag exponált személyt letartóztatott és Pécs városából kiutasított. Augusztus 11-én a Baranya megyei alispán a belügyminiszterhez küldött táviratában azt közölte: A pécsi vöröskatonák egy részét a szerbek lefegyverezve visszaküldik.

90 A Tanácsköztársaság fennállásáig a pécsi munkások is részt vettek a szocializmus építésében, az antant hatalmak katonai alakulatai, és a magyar ellenforradalmá-