Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

Az MSZP Baranya megyei Titkárság felkérte az Igazságügyi Népbiztost, hogy a ,,rend és fegyelem" megszilárdítása érdekében Baranya megyében hozzák létre a forradalmi törvényszéket, amelyet azután május 23-án megszerveztek. Június 7-én a Baranya megyei Tanács ülésén megválasztották a megyei forradalmi törvényszéket. 4 hivatásos bírót, 2 ipari munkást, 2 parasztot, 2 alkalmazottat. A megyei forradalmi törvényszék folyamatosan ülésezett, védelmezte a szocialista rendszert. A szocialista tulajdont megkárosító és üzérkedő állampolgárokat szigorúan megbüntették. Azonban az ellenforradalmárokkal szemben csak néhány évi-hónapi börtönbüntetés vagy pénzbüntetés enyhe ítéleteket hoztak.

72 4. A szocializmus építésének megkezdése, gazdasági és kulturális intézkedések A Tanácsköztársaság fennállása alatt Baranya megyében rendkívül bonyolult gazdasági, politikai, kulturális, társadalmi viszonyok uralkodtak. Az antant hatalmak által megszállott megyerészben a kapitalizmus tovább létezett. A Tanácsköztársasághoz tartozó megyerészben szocialista gazdálkodást valósítottak meg. Az MSZP szervezeteinek és a tanácsok vezetőinek irányításával társadalmi tulajdonba vették a szénbányákat, ipari és mezőgazdasági üzemek többségét, takarékpénztárakat, kereskedelmet, közlekedést. Az ipari és mezőgazdasági üzemek egy részéből „elzavarták a kapitalistákat és helyükre munkásokat ültettek."

73 A szénbányákban és ipari üzemekben a termelés beindítására, szervezésére, irányítására, ellenőrzésére, a munkafegyelem megszilárdítására, az áruk értékesítésére, a munkások élelmezésére üzemi munkástanácsokat, a munkástanácsok tagjai közül termelőbiztosokat választottak.

74 Magyarország meg nem szállott területein 27 000 szénbányász dolgozott. A bányászok nagyon kevés szenet termeltek. Egyes bányaüzemekben az első világháború előtti szinthez képest 50%-os termelési eredményt értek el. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy egyes bányákat elhagyták a gazdasági szakemberek, mérnökök, technikusok, könyvelők, az akkordbéreket megszüntették, helyette időbért vezettek be, a munkások teljesítményét nem mérték, a munkafegyelem nagymértékben meglazult.

75 Az MSZP Baranya megyei Titkárság és a Baranya megyei Tanács határozata alapján hozzáfogtak a munkástanácsok és termelőbiztosok a munkaszervezés megjavításához, a munkások munkateljesítményének méréséhez, a termelésben kiemelkedő munkások külön jutalmat kaptak, és új szénbányamunkásokat toboroztak, a pécsi szénbányák körzetében. Ennek eredményeként a Tanácsköztársaság területén fekvő Komló, Nagymányok, Szászvár szénbányáiban 400 pécsi munkás dolgozott. E szénbányaüzemekben a munkáslétszám növekedésével a széntermelést az első világháború előtti termelési szintre emelték. Amikor a Dunagőzhajózási Társaság pécsi igazgatója és a szerb kormány által kinevezett bányaigazgató a pécsi munkások termelési eredményeiről értesültek, a Pécs városban maradt családtagokat a szolgálati lakásokból kilakoltatták.

76 A Forradalmi Kormányzótanács XXXVIII. számú rendelete alapján Baranya megye meg nem szállott falvaiban a nagy és közép-