Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

választó áthúzhatta azoknak a nevét, akikre nem akart szavazni és más nevet írhatott helyükbe. Megválasztottnak azokat a jelölteket tekintették, akik a legtöbb szavazatot kapták. A tanácsokat egyelőre 6 hónapra választották. A falusi tanács 3-50 tagú, a városi tanács 300 tagú lehetett. A községekben 100 lakos után 1 tanácstagot, a főváros kerületeiben és a városokban 500 lakos után 1 tanácstagat jelöltek. A járási tanácsokba maximum 60 tanácstagot, 15 intézőbizottsági tagot, a főváros kerületeiben, a városokban és a megyei tanácsokba maximum 300 tanácstagot, 40 intézőbizottsági tagot választhattak.

65 A baranyai szocialista pártszervezeteik, az ideiglenes tanácsok és direktóriumok a tanácsválasztási kampánymunkában, politikai felvilágosító agitációban, munkásgyüléseken, népgyűléseken ismertették az ideiglenes alkotmány lényegét, a titkos szavazás módját. Baranya megyében a tanácsválasztások április 7-én kezdődtek és április 12-én fejeződtek be, a lakosság többsége a tanácshatalomra szavazott. A Hegyhát és Hidas járások falvaiban 660 tanácstagot választottak, 255 szénbányászt és ipari munkást, 164 földmunkást, 200 szegényparasztot, 1 orvost, 31 tanítót, 9 tisztviselőt. A falusi tanácstagok 7 5%-a az MSZP-nek is tagja volt. «*9 (CL ^^~v~..fa^ AJ^JCU^'A^«^? ±*xLtJLit*L.c^ . ' /\A^*~*Jh-m^^*\*L*-*^*''^A** CCHA-*»- -i*-*C**v A sátdi direktórium és munkástanács jegyzőkönyve