Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A PÉCSI MUNKÁSOSZTÁLY

Határozat. Mely Benkovics Lajos, Csánk Géza, Csernus József, Qraner Izidor, Haksch Károly, Morgenstern Béla, Malek Pálné, Piribauer János, Piribauer Jenő, Piribauer Antal és Szabó Gallusz sütómesterek és a jelenleg alkalmazott és a jövőben alkalmazandó sütő segédek között a következőkép határoztatott el: 1. A munkaadók kikötik maguknak az önálló munkaközvetítési jogot; vagyis munkásait minden mester tetszése szerinti helyen szerezheti be. 2. Munkaadók megadják alkalmazottaiknak azon jogot, hogy bármely szakszervezetnek és igy a pécsi élelmezési szakcsoportnak tagjává lehetnek. 3. Ha a munkaadók oly alkalmazottakat foglalkoztatnak, kik a szakszervezet tagjává lenni vonakodnak, az ott alkalmazott szervezett munkások kötelesek vele, illetve velük a munkát elvégezni. 4. A mennyiben a szervezett munkások munkaadójukat az esetben, ha szervezetlen munkást is alkalmaz, ott hagyják illetve bojkottálják, az összes munkaadóktól kizáratnak. 5. ügy a munkaadók, mint az alkalmazottak magukra nézve kötelezőnek ismerik el az 1908. év folyamán Pécsett divó hetihéreket. 6. Munkaszüneti napoknak kizárólag a törvény által előírtak ismertetnek el. 7. Azon alkalmazott, ki munkaadója ellen bármi cimen izgat és különösen ha munkástársait a munka abbanhagyására kényszeríti, nemcsak akkori, hanem az összes sütómesterek által kizáratik; ezen körülmény megállapítása, illetőleg a kizárás kimondása a sütőmesterek értekezletének hatáskörébe tartozik. 8. Felmondási idő ugy a munkaadó mint az alkalmazott részéről 8 napban állapittatik meg. Azon alkalmazott ki e pont rendelkezései ellen vét, az összes sütőmesterektől kizáratik. 9. Ezen határozat a jelenleg alkalmazásban levők előtt felolvastatott, s annak minden egyes pontjait aláírásukkal magukra nézve kötelezőnek elismerik, 10. Azon alkalmazott, ki jelen határozatot aláírni vonakodik a felolvasástól számított 8 nap alatt az üzletből kilépni köteles. Kelt Pécsett, a sütőmestereknek 1909, évi február hó 7-ik napján tartott értekezletébői. amelyet rendkívül igazságtalannak tartottak, és számos sztrájk fő követelése az éjszakai pótlék rendezése volt. Az 1902, 1905, 1912. évi munkarendek jelentékeny helyzetjavulást mutatnak. A bérharcok során lassan módosuló munkarendekben megváltozott a munkaidő, 10 órára csökkent. Az éjszakai pótlékot 25-35%-kal emelték. Azonban ha üzemzavar következett egy gőzsütödében, az ezt követő túlmunkáért nem fizettek a munkásnak. A kialakult hierarchiában: a) kemencemunkás, b) összmunkás, c) (betanított) fehérdagasztó, d) feketedagasztó, e) mellékmunkás beosztásokat rendszeresítették, akiknek az egész városban a maga kategóriájában azonos bért fizettek. A korábbi tömegszállások, „éjjeli menedékhelyek" helyett rendes, tiszta, száraz legényszállást kellett biztosítani a munkaadónak, továbbá külön ágyat, külön szekrényt, törülközőt és mosdási lehetőséget. E szakmában a munkarend egyedülállóan elismerte a bizalmirendszert. Azonban annak „békés változatát", amely szerint a bizalmi feladatai nem politikai jellegűek, hanem csupán a fegyelem fenntartására kellett ügyelnie, s a netán felmerülő panaszokat terjeszthette elő a munkaadónak. Graner Izidor, s. k. Piribauer János, s. k. Morgenstern Béla, s. k. Szabó Gallusz, s. k. Piribauer Jenő, s. k. Csánk Géza, s. k. Piribauar Antal, s. k. Haksch Károly, s. k. Benkovits Lajos, s. k. Sütómesterek határozata a bér- és szociális viszonyokról