Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN
Április 3-án megalakult ,,a Magyarországi Tanítók Szakszervezetének Hegyhát járási csoportja. A gyűlésen „megválasztották a vezetőség tagjait: „Albert István elnök, Forray István alelnök, Csillag Jenő titkár, Kohner István pénztáros, Huber János, Mezey Béla ellenőrök. „Elhatározták, hogy a falvakban a tanítók szakszervezeti bizalmiférfiakat válasszanak. 51 A szocialista pártszervezetek taglétszámáról nincsenek pontos statisztikai adatok. A veteránok visszaemlékezése szerint Pécs városból mintegy 5000 szociáldemokrata és 700 kommunista belépett az MSZP tagjai sorába. A baranyai szocialista pártszervezetekben 1500 párttagot tartottak nyilván, akik Magyarország területén, de elsősorban Baranya, Somogy, Tolna megyékben dolgoztak. 52 A Tanácsköztársaság idején Baranya megyében 33 szocialista pártszervezet működött: Abaliget, Bikal, Bisse, Császta, Egyházbér, Felsőmindszent, Gödre, Gödreszentmárton, Hidas, Harkány, Jágónak, Mekényes, Mánfa, Mágocs, Magyarszék, Nagymányok, Nagyhajmás, Németszék, Óbánya, Pécsbudafa, Püspöknádasd, Püspökszentlászló, Szalatnak, Szászvár, Komló, Kapossze'kcső, Kisújbánya, Kisvaszar, Sásd, Siklós, Mecsekjánosi, Vékény, Vásárosdombó falvakban. 53 A párt tagjai sorába olyan elemek is beléptek, akik a korábbi években a polgári pártok tagjai voltak, az uralkodó osztályokat kiszolgálták, Pécsett, Bükkösdön, Gödrén, Mohácson ellenforradalmi mozgalmakat kezdeményeztek. Pécs, Budapest, Bécs, Pécs, Szabadka, Zombor, Újvidék, Szeged városok között futárszolgálatot szerveztek. A magyar Antibolsevista Comité vezetői, illetőleg a szegedi ellenforradalmi kormány képviselőinek titkos utasításai alapján a baranyai szocialista pártszervezetekben, szakszervezetekben, ifjúsági szervezetekben bomlasztó tevékenységet folytattak, a kommunistákról listákat készítettek, rémhíreket terjesztettek, gyalázták a Tanácsköztársaság vívmányait. 5 ' 1 A magyar reakciós erők fellépésére a szocialisták egy része várakozó álláspontra helyezkedett, a párt vezetői „erélyes szavakkal figyelmeztették tagjaikat azon kötelességükre, hogy a pártértekezleteken megjelenni és a vitákban részt venni tartoznak." Komló és Hidas falvakban követelték a párt megtisztítását, az ellenséges elemeket kizárták a pártból 55 A Sásd és Vidéke „Panaszunk van" című cikkében megállapította: „Aki félszből, nyerészkedési vágyból lép a szocialista pártba, az még nem szocialista. Ezek csak külsőleg azok, de belsőleg farkasok, burzsoák, ellenforradalmárok, akik csak az első kedvező pillanatot várják, hogy a régi hatalmukat, jogukat visszanyerve, fokozottabb lelketlenséggel nyúzzák, szipolyozzák a munkást, a szegényebb néposztályt." 50 Májusban a szocialista pártszervezetekben ismertették a párt és a szakszervezetek szétválasztásának, a párt programjának, a szervezeti szabályzatnak céljait. Megválasztották a kongresszusi küldötteket. Június 12-13-án az MSZP kongresszusán elfogadott program kimondta: A párt célja „,a termelőeszközök magántulajdonán alapuló tőkés társadalmi rend megdöntése és a szocializmusnak, mint a kommunizmus első szakaszának megvalósítása." A párt „a proletariátus diktatúrájában látja azt az egyedüli utat, amely a kapitalista összeomlásból a szocializmus világába átvezeti a proletariátust". A párt nevének meghatározásában a kongresszusi küldöttek kompromisszumot kötöttek. Ennek értelmében a párt új neve: Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja. 5 ?