Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN
19 18 december havában a KMP Központi Bizottságának megbízásából a budapesti és pécsi kommunisták tagfelvételi és pártszervező munkát végeztek. Elsősorban a szervezett proletárok között népszerűsítették a KMP megalakulását, a vidéki ébredező kommunista szervező és szellemi mozgalmak eredményeit. A munkások, szegényparasztok, értelmiségiek egy része nagy érdeklődést tanúsított a politikai harcokban megszületett egységes kommunista mozgalom iránt, mert a KMP programjában, politikai irányvonalában felfedezték a dolgozó tömegek gondolatainak, reményeinek megtestesülését. A pécsi ipari üzemekben és a környező falvak szénbányaüzemeiben 400 szociáldemokrata párttag és szakszervezeti tag belépett a KMP tagjai sorába. A kommunisták létszámának állandó növekedéséről nem rendelkezünk pontos statisztikai adatokkal. A veterán harcosok visszaemlékezése szerint 1919 márciusában Baranya megyében a kommunisták létszáma 1000 főre tehető. 39 A kommunisták pártszervező munkájának ellensúlyozására a szociáldemokraták, keresztényszocialisták tagtoborzó és pártszervező kampányokat kezdeményeztek. A kommunistákat a magyar és szerb hatóságok előtt denunciálták. Mindenütt hirdették, hogy Baranyában „kommunista mozgalmat nem lehet csinálni." 40 A megszálló szerb hadsereg annektálási politikája elleni harcban „nem volna célszerű" a magyar kommunisták táborát erősíteni. 41 Az SZDP tagjai sorába 600 munkás lépett. Beremend, Felsőmindszent, Kaposszekcső, Sásd falvakban, Pécs városban új szociáldemokrata szervezeteket hoztak létre. 42 A szociáldemokraták, keresztényszocialisták, politikai fellépésére a kommunisták pártszervező mozgalmait a szervezett munkások többsége nem támogatta, a szociáldemokrata szervezetek mellett foglaltak állást. A szerb megszálló katonai alakulatok erőszakos intézkedései nyomán a kommunista mozgalom a föld alá kényszerült. Baranya megyében a kommunisták pártszervezeteket nem tudtak szervezni, azonban legális és illegális kommunista csoportokat alakítottak. Legális csoportok működtek: Budafa, Császta, Hidas, Komló, Mánfa, Máza, Nagymányok, Sásd, Szászvár falvakban. Illegális csoportok működtek: Bogád, Csúza, Dárda, Hird, Hosszúhetény, Kozármisleny, Mecsekszabolcs, Mohács, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár, Vasas, Vajszló, Vörösmart falvakban. Pécs városban: Cassián, Meszes, Pécsbánya, Pécsújhegy bányatelepeken, a Pécsi Bőrgyárban, a Sopiana Gépgyárban, a pécsi vasúti állomásokon, a Zsolnay Gyárban. 43 A kommunista csoportok - a KMP ideiglenes szervezeti szabályzata és a felsőbb pártszervek határozatai alapján - szervezett keretek között működtek. 44 A kommunista csoportokat a bizalmiak irányították. A bizalmiak összekötő láncot képeztek a kommunista szervezetek között. A kommunista futárok Pécs és Budapest, Budapest és Pécs, illetőleg a járási székhelyek között közlekedtek. 45 A fővárosban kapott utasítások és információk alapján tájékoztatták a kommunista kollektívákat. A kommunista csoportok általában hetenként üléseztek, sürgős esetekben azonnal tanácskoztak, vitákat rendeztek a kommunista pártmunkáról, Magyarország bel- és külpolitikai helyzetéről, a kommunisták feladatairól. Terjesztették a Vörös Űjság, Ifjúmunkás, Szegény Ember propagandaanyagokat. 46