Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

z. Az osztályharcos erők gyülekezése és harca az annexiós politika ellen November 16-án a Szövetséges Haderők Baranya megye megszállását befejezték. A megszállás első napjaiban a lakosság és a szerb katonák között kapcsolatok létesültek. Naponként tanácskoztak a lakosságot érintő legfontosabb kérdésekről; az üzletek nyitvatartási idejéről, a ruházat, az élelmiszer, a tüzelőellátás biztosításáról, a vasúti, vízi és közúti közlekedés beindításáról, a közbiztonság helyzetéről, a nemzetőrök és a szerb katonák közös szolgálatának teljesítéséről.

9 A kialakult együttműködés hamarosan megszűnt, mert a szerb megszálló katonai parancsnokságok megszegték a Belgrádi Fegyverszüneti Egyezményt. Pécs város szerb katonai parancsnoksága a magyar állam törvényeit, a kormány rendeleteit érvénytelennek tekintette, a nemzeti tanácsokat, munkástanácsokat, a nemzetőrséget felszámolta, kötelezővé tették a belgrádi kormány rendeleteinek betartását.

10 A belgrádi kormány utasítására Baranya megyében és Pécs városában SHS államhatalmi, közigazgatási, politikai és kulturális intézmények megszervezéséhez fogtak. Mohácsi Nemzeti Tanéos. A békesség megőrzése végett figyelmeztetjük a közönséget, hogy bárkinek joga van saját nemzetiségi jelvé

nyeit és nemzeti színeit (kokárdát) viselni »... Aki ilyen miatt renjet bont, a büntetésért magára vessen. Mohács, 1918 november 19-én. A Nemzeti Tanács,