Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ I. VILÁGHÁBORÚ ALATT

Frigyes laktanya, a katonai felkelés központja A zendülő legénység feltörte a fegyverraktárt, fegyvert és töltényt vett magához, és csatlakozásra hívta fel a pótzászlóaljnak a Frigyes laktanyában elhelyezett legény­ségét is. Az 1918 februárjában Oroszországból visszatért 234 magyar gyalogos hon­véd, közöttük zömükben az újvidéki ezredhez tartozók kaptak itt elhelyezést. Emel­lett a legkülönbözőbb magyar alakulatokból is tartózkodtak itt katonák, akik szin­tén csatlakoztak a felkelőkhöz. A Frigyes laktanya váratlan rohammal történt elfoglalása után, kezükbe került a laktanya teljes muníciókészlete és kezükbe került a Fejérváry laktanya is. Mindkét laktanya fogdájában dezertőrök tömege volt. A Frigyes laktanyában nemcsak a fogdát, hanem az állatistállót is börtönnek rendezték be. Ezek az emberek azonnal a felkelők mellé álltak. A katonák tervszerűen jártak el. A két kaszárnya elfoglalása után a Zsolnay Vil­mos utca i. sz. alatti Fehér Farkas vendéglőben rendezték be a központot. Lét­számuk ekkorra már mintegy 2000 főre tehető. Az innen kiinduló egységek négy irányba tartanak, a város kulcspontjainak el­foglalására. Az egyik csoport a közeli külvárosi állomást, a másik a főpályaudvart, a harmadik a főpostát foglalta el, a negyedik csoport a Szigeti külvárosban lévő laktanyákat kívánta elfoglalni, illetőleg az itt lévő katonaságot maguk mellé állí­tani. Arra is gondoltak, hogy egy raj erejű különítményt az üszögi állomásra küld­jenek őrségnek, egy szakasznyi erőt pedig két géppuskával a Siklósi külváros vám­házához küldtek. Ebből is látszik, hogy ismerték a város adottságait, föl tudták mérni a város fontos pontjait és intézkedéseket tettek ezek elfoglalására, illetőleg a védelem megszervezésére. A Budai külvárosi temető térségében a tartalékot he­lyezték el.

Next

/
Thumbnails
Contents