Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914
felterjesztett főszolgabírói jelentés szerint a csendőrség a tömeget „először szuronyrohammal szétoszlatta . . .". Lásd erre vonatkozóan: MMTVD. Budapest, 1954. 515-516. p. - Az idézett sajtó és főszolgabírói jelentések szerint a szomszédos mohácsi járásból 200-300 ember érkezett a 16-i szervezett tüntetésre, s ezek a távozásra történő felszólítást megtagadták és a csendőrök szuronyrohammal akarták őket távozásra kényszeríteni. 172 Uo. 173 Uo. 174 Bm. L. főisp. biz. ir. 68/1898. 175 A „Baranya" c. lap 1898. január 23-án „Szociális zavargások Frigyes főherceg birtokán" c. cikkben részletesen beszámolt a földmunkások mozgalmáról. 176 Bm. L. főisp. biz. ir. 30 1898. 177 Bm. L. főisp. biz. ir. 48,1898. 178 Uo. 179 Bm. L. főisp. biz. ir. 35 '1898. 180 Uo. 181 Lásd erre vonatkozóan: Bm. L. főisp. biz. ir. 54, 67/1898. sz. jelentéseket. 182 Bm. L. főisp. biz. ir. 72/1898. sz. 183 Uo 184 Uo. Továbbá: A szocialista mozgalommal a legtöbb faluban a pap mellett a tanítók is szembekerültek. Darázson, Hercegmárokon, Dályokon, Laskón került sor összetűzésre, a tanítót a „nép árulással" vádolta. Kassádon Kovacsevics Mihály ellen merényletet is megkíséreltek. Lövést adtak le rá, mert több feljelentést tett a budapesti Népszava kiadótól érkezett csomagok tulajdonosai ellen, akiket letartóztattak és pénzbírsággal sújtottak. M. és V., 1898. március 6. ,85 ismereteink szerint három munka érinti a drávaszögi eseményeket. A már idézett Magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai 2. kötet. 515-516. p. közli a „Darázsi és hercegmároki zcndülésről" c. két levéltári iratot. A másik mű : Földmunkás és szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon. 1848-1948. I. kötet. Szerkesztette: Pölöskei Ferenc-Szakács Kálmán, Budapest, 1962. Idézi a fenti munka két iratát, továbbá az országos rendőr-főkapitányság összefoglaló jelentésének a Drávaszöget érintő pár adatát. A rendőrkapitány szerint a baranyavári járásban a munkások követelései a következők voltak: „...a földadók jelentékeny leszállítása, a napibérek jelentékeny felemelése, a papi adóztatások megszüntetése, hogy már egyáltalán pap és tanító nem kell, eleinte a nagyobb birtokok, utóbb már általában a földek és a vagyon új és egyenlő felosztása". Végül Merks Laura: A baranyai könyvtárak megalakulása és fejlődése 1914-ig. Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve, 2. kötet, Eszék, 1980. Szerkeszti: Tröszt Sándor. 207-234. p. A tanulmányban a Hercegmárok könyvtára elleni vizsgálat dokumentumait közölte. A könyvtárban szocialista tartalmú munkák szerepeltek jelentős mennyiségben. 180 Bm. L. főisp. biz. ir. 33/1898. (A fszb. 56/1898. sz. jelentése). Pölöskei F.-S Z akács K.: Földmunkás . . . 306. p. A fentebb közölt rendőrségi jelentés Somberek, Petárda, Torjánc községeket is említi. 187 Bm. L. főisp. biz. ir. 72'1898. 188 Uo 189 TJo. 190 Bm. L. főisp. biz. ir. 521898. 191 Bm. L. főisp. ir. 52 1898. Továbbá a Baranya 1898. január 30-i számában utalt arra, hogy a Petárdán a csendőrség egy csomó szocialista iratot, ezek között 30 példány „Sloboda" c. lapot elkobzott. 1898. február 16-i számában arról írt, hogy a Darázs községből jött „szocialista apostolok" horvát szövegű röpiratokat osztottak a torjánci sokacság között. Drávaszentmártonban a horvátok között terjedt a földosztó mozgalom (Baranya febr. 16.). 192 Bm. L. főisp. biz. ir. 83/1898. 193 Bm. L. főisp. biz. ir. 72/1898. 194 Bm. L. főisp. biz. ir. 289/1898. 195 Bm. L. főisp. biz. ir. 299/1899. - Pfeifer Sándor (1872-1936) szoc. dem. funkcionárius, asztalossegéd, majd újságíró, az 1890-es években a Népszava szerkesztője. Központi vezetőségi tag, 1899-ben a Mezőfi-féle ellenzékhez csatlakozott. 19H Uo 197 M. és V. 1897. január 17. 198 Lásd erre vonatkozó híradásokat: PF. 1891. május 6., M. és V. 1894. május 20., M. és V. 1895. április 7., M. és V. 1895. június 23. M. és V. 1896. július 12., idézett cikkeket. 199 Ezen utóbbi nézeteket a mezőfista agitátorok terjesztették. Bm. L. alisp. biz. ir. 299/1899. 290 1898. június 5-én a pécsi M. „Felhívás Baranya megye földműveseihez" c. cikkben az országos vezetőség intenciója alapján az aratási szerződések aláírásának megtagadására mozgósította a parasztságot. 201 Bm. L. főisp. biz. ir. 75/1898.
