Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914
ban: DMPT) I-V. köt. összeáll.: Erényi T., Mucsi F., S. Vincze E. I. köt. 1848-1917. Bp. 1954. Szikra Ny. 135. p. Ezen jelentés és a „Mohács és Vidéke" c újság részleteit tartjuk hitelesnek. 131 Az 1907. évi szerződések megkötésének iratait lásd: Bm. L. alisp. ált. ir. 534/1907., januáráprilis közötti időszakra vonatkozó ezen jelentéseket lásd még 549/1907. alisp. ált. ir. alatt. 132 Bm. L. alisp. ein. ir. 38 1907. 1J >*lBm. L. alisp. cin. ir. 38,1907. Továbbá Magvarországi szocialista munkásmozgalmak 1907-ben. Bp.^908. 1174 p. J34 A sikertelen megmozdulást kommentálta a PN. 1907. július 23-i: „Az aratómunkások fellebbezése" c. cikkében. 13 ° M. 1907. június 29. A szociáldemokrata lap az uradalom viszonyait elemezve megírta, hogy olyan súlyos állapotok vannak, amiért csak hónapos napszámosokat tud alkalmazni, mert hosszabb időre senki sem hajlandó a Margitta-szigeten fekvő pusztákra szerződni. Lásd még Mérey K. : A mezőgazdasági . . . 156-157. p. 138 Bm. L. alisp. ált. ir. 1788/1908. 13/ M. 1908. május 24. „Aratósztrájktól félnek." 138 Bm. L. főisp. biz. 38 1908. 139 VDBPMT. I. köt. Pécs, 1968. 265. p. MO VDBPMT. I. köt. Pécs, 1968. 265-269. p. 141 VDBPMT. I. köt. Pécs, 1968. 316-317. p. 142 Hajdú Gy.: Harcban... 450. p. 143 PN. 1910. július 7. „Lesz-e Baranyában arató-sztrájk?" 144 PN. 1911. július 5. „Szerződésszegő gazdasági munkások". 14 ' > S. és V. 1911. július 29. Továbbá Pécsi Napló július 18. „Rövid sztrájk. 146 Mohácsi Hírlap (továbbiakban: MH.) 1912. július 11. „Aratósztrájk Liptódon", MH. 1912„ július 14. „A sztrájkoló aratókat lecsukták". M. és V. 1912. július 14.: „Aratósztrájk". MH. 1912. július 21.: „Mi lett a sztrájkoló liptódi aratókkal". Bm. L. alisp. ein. ir. 39/1912. Lásd még Bm. L. Pécs. vit. pm. biz. ir., 16/1912. sz. iratokat is. Az alispán tudni vélte, hogy szocialista izgatás következménye a liptódi sztrájk. A pécsi rendőrkapitány nemleges választ adott. 147 Bm. L. főisp. biz. ir. 31/1913. Lásd továbbá: Délbaranya 1913. augusztus 3.: „Véres aratósztrájk" című cikkét, amelyben itt is utalnak arra, hogy a késelőt a csendőrség nem tartóztatta le, hanem az esetet a sztrájk letörésérc használta fel. 148 OL. BM. res. ir. 1912-2-1765. an. 149 Vö. Mérey K.: A mezőgazdasági . .. 139-141. p. 146-161. p. Továbbá Fölöskei F.-Szakács K.: Földmunkás ... 261-268. p., 317-323. p., 357-363. p. i5t> Bm. L. alisp. ált. ir. Kü. Karasica rendezésének iratai. Továbbá ugyanerre vonatkozóan lásd: Bm. L. Pécs. vit. rfkp. ir. 368/1898. Ugyancsak részletesen beszámol a Karasica melletti falvakat pusztító árvizekről a PN. 1898. január 8-i száma. 151 Uo. 152 Bm. L. alisp. ált. ir. 36487, 13856/1897., 6459/1898. A sertésorbáncról szóló jelentések és kimutatások. 153 Bm. L. alisp. ált. ir. Filoxérára vonatkozó jelentések Kü. Ugyanerre lásd a PN. 1898. január 8. 154 Bm. L. főisp. biz. ir. 223/1897. A nazarénusok megfigyelése és nyilvántartása mindig jelentős, kérdés volt a helyi államigazgatás számára. Kimutatásukat lásd a következő forrásokban : Bm. L. alisp. ált. ir. 127/1890., 159/1894., 8127/1899., 8213/1889., 7640/1889., 8789/1898., 8951/1898. számok alatt. A sajtó a drávaszögi agrárszocialista mozgalom kapcsán visszatérően, nagy terjedelemben foglalkozott a nazarénizmussal. Tendenciózusan úgy kívánta beállítani az eseményeket, hogy a „nazarénizmus vezetett a szocializmushoz", az agrárszocialista zendüléshez. Nem vette figyelembe, hogy pl. a hegyháti járás magyar falvaiban ugyanúgy terjedt, mint a drávaszögi horvát (sokac) vagy magyar falvakban. A nazarénizmus erősen terjedt Mohácson is. 1894-ben már ún. „gyülekezeti hely" építésének engedélyéért fordultak Mohács város polgármesteréhez. Ekkor már 20 család (158 lélek) ajánlott fel adományt ennek létesítésére. M. V., 1894. május 20. 1895 áprilisában a bodolyai nazarénusokról hallunk, akik a keresztelést („fürösztést") a Karasicában végezték. M. és V. 1895. április 7. 1897. május 20-i hegyháti járási fszb. jelentése szerint a járás községeiben 798 lélek nazarénus. A dályoki nazarénusok gyarapodásáról .számolt be M. és V., 1896. július 12-i száma. Ugyanitt 30 mohácsi lakosról név szerint is hírt adott, akik nazarénusokká lettek. 1897. január 10-én az M. és V. negyvenhárom dályoki katolikus magyar és horvát személy felekezetnélküliségét, illetve nazarénussá válását jelentette. Ezzel kapcsolatosan még sajtóvita is kialakult. Matarics Péter dályoki sokac plébános igyekezett denunciálni azokat, akik bejelentették az egyházból történő kilépésük szándékát. „Akik elhagyták őseik hitét" címmel válaszolt az újság híradására, kijelentve, hogy nem hagyták el hitüket, csak az államellenes felekezetükbe, nazarén gyülekezetbe léptek .. ." Húsz-harminc éve „hol erősödik, hol gyengül ez az eretnekség ..." - írta cikkében. (M. és V., 1897. január 17.)
