Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

b) Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Délkelet-Bar any a (Drávaszög) nagybirtokain 1905-190J között Az 1905. évi politikai válság talaján, részint szorosan azzal kapcsolatban, minden eddiginél erőteljesebb sztrájkok robbantak ki a földmunkásság, cselédség körében. A Délkelet-Baranyában (Drávaszög) földmunkás-cseléd- és kisparasztság 19051906. és 1907 évi mozgalmai az ugyanebben az időszakban lezajlott dunántúli aratóés cselédsztrájkok szerves része volt.

2:52 A baranyai földmunkásság és cselédség sztrájkjai kapcsolatban voltak a bácskai és a szlavóniai munkásosztály és parasztság hasonló mozgalmaival, annak közvetlen hatását már a korabeli hatóságok is hangsúlyozták. Szlavónia egész területéről sztrájkhírek érkeztek. Május 1-4 között a verőcei általános sztrájkhoz nemcsak az üzemek munkásai, hanem a nagybirtokon élő cselédség is csatlakozott. Május 5-én pedig az egész eszéki járás területére kiterjedő sztrájkról, munkamegtagadásokról tudósított az országos rendőr-főkapitányság tájékoztatója. A Drávaszög munkásainak, cselédeinek hangulatára nagy hatással voltak a májusi eszéki események. 1905. május 5-én az eszéki szociáldemokrata párt vezetősége Javonovácon népgyűlés engedélyezését kérte. E gyűlésen kívánták a falusi szervezetek ügyét megtárgyalni. Ugyanekkor az a hír terjedt el, hogy a nyári arató munkák előtti magasabb arató rész és bér kérdését is itt kívánják ismertetni, s egy általános aratósztrájk előkészítését felvetik. Annak ellenére, hogy nem volt valóságos alapja, az eszéki rendőrkapitány betiltotta a párt gyűlését, ami nagy elkeseredést váltott ki mind a városi munkásság, mind a kb. 15 Eszék környéki községben. Ezen a gyűlésen több drávaszögi község szocialista szervezete is képviseltette volna magát, amelyek még 1898-ban, illetve 1902-ben alakultak (Vörösmart, Bellye, Dárda, Újbezdán).

233 A Drávaszög hangulatát befolyásoló másik tényező a parlamenti választásokat követő tavaszi elégedetlenségi hullám volt. Már 1905 januárban, de februárban is a járási főszolgabíró a csendőrség létszámának a felemelését kérte, mert a „függetlenségi képviselők izgatása nem ismer határt, ha kellett a parasztság és földmunkásság között is mérhetetlen demagógiával s felelőtlen ígérgetésekkel próbáltak híveket szerezni..." Most tavasszal, „ . . . amikor az ígéretek beváltására, a magasabb bérekre és a választói jog mérhetetlen felcsigázásával az ígért kánaán beváltására kerülne a sor, sehol sem hallani őket. . Z'

234 A rossz gazdasági helyzet, a Dráván túlról jövő hírek és a csalódottság együttes hatása keltette elégedetlenségbe szinte belerobbant az eszéki nagy munkásmegmozdulás híre.

235 Jenőfalva és Kisdárda községet csendőrség szállta meg, s megerősítették a hídőrséget s a magán átkelőket, mert a sztrájk átterjedésétől féltek a megyei hatóságok. •» A főszolgabíró részletes távirati jelentésben tájékoztatta a megyei főispánt az eszéki eseményekről. Többek között arra is utalt, miszerint megtették az intézkedéseket, hogy a Drávaszögben a feszült hangulatban a „ . . . személy és vagyon őrzése biztonságban legyen . . ."

236 Egy újabb jelentése a következőket tartalmazta: ,,. . .Tegnap este (május 8.) a Povischil és társa bútorgyár munkásai szüntették be a munkát, s a stricke tanyán gyűltek össze. A rendőrkapitányság intézkedett, hogy a munkásság meg-