Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

számot, az adók eltörlését, földek fölosztását követelik". Az adó fizetését már meg is tagadták.

182 A szolgabíró megindította a nyomozást a margitta-szigeti csendőrőrssel, amelynek az egyik fő szempontja az volt, hogy bizonyosságot nyerjen a hatóság a drávaszögi mozgalommal kiépült kapcsolatról. A kirendelt karhatalmi erők, miután a szigeten és a gátépítésen a sztrájkot elfojtották, kiderítették, hogy előző napon Dobos Gáspár és Zlatarics Márko szervezte meg a mozgalmat.

183 Ugyanők végezték Izsép községben is a szervezőmunkát. A kiéleződött helyzetre a legjellemzőbb, hogy a szocialista pártszervezés megindításakor a ,, . . . község lakói csaknem kivétel nélkül szocialistákul feliratkoztak és ez alkalommal minden egyes feliratkozó 14 krajcárt fizetett. Itt a mozgalom és a hangulat a pap, jegyző, tanító ellen nyilvánult meg. Követelték a földosztást."

18

'* 1898. február zyi főszolgabírói jelentés minden eddiginél részletesebben foglalta össze a Darázs központú szocialista agrármozgalom fejleményeit. Minden részletre, a háttérre, a gazdasági és szociális okok elemzésére is sort kerített. Meglepő realitással, tárgyilagossággal ítélte meg a mozgalom összes kérdését. Nem hiányzik természetesen az elfogultság és a mélységes lenézés sem, amikor azokat kellett megítélni, akik a vezetők voltak és nyilván ,,ő tekintetességének" igen sok fejfájást okoztak. A csendőrség, a katonai karhatalom nyomozati szervei, alapos munkát végeztek. A főszolgabíró mindenre kiterjedő jelentése lett azután az alap magának a miniszterelnöknek felterjesztett főispáni jelentéshez is.

185 A szervezkedés, a szocialista mozgalom, szinte az egész Drávaszögre kiterjedt. A főszolgabíró és a nyomozati szervek jelentése alapján a következő helységekben folyt rendszeres szervezkedés, továbbá ugyanezek álltak kapcsolatban Dobos Gáspár, Zlatarics Marko vezette agrár-szocialista mozgalommal: Darázs, Hercegmárok, Kiskőszeg, Vörösmart, Baranyavár, Benge, Lőcs, Kisfalud, Bodolya, Sepse, Baán, Laskó, Hercegszöllős, Kácsfalva, Pélmonostor, Bolmány, Mohács, Maiss, Dályok, Margitta-sziget, Dunaszekcső, Drávaszentmárton.

i8G Az SZDP központjától is a Drávaszög magyar és sokac községei rendszeresen jelentős mennyiségű agitációs anyagot kaptak. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a postát megkerülve juttatták el a szocialista irodalmat és sajtót. A posták vezetői ugyanis azonnal jelentették, ha a Népszava kiadó csomagot küldött. Ezért a Dunán „lecsurogtak" valamelyik hajóval vagy halászbárkával a futárok, s „alkalmi fuvarban" szállították az anyagot Kiskőszegen át. 1897 decemberétől a következőket terjesztették: „Népszava", „Volksstimme", „Népjólét", „Népszabadság", „Népjog". A „Népszava Lapkiadó Vállalat" terjesztette: „A szociáldemokrácia alaptételei", „A szociáldemokrácia jövője", a „Tőke és munka", „A szociáldemokrácia evangéliuma", „Mit akarnak a szocialisták?", „A szocializmus lényege", „A szocializmus oka és megoldása", „Mit akar a szociáldemokrácia?" c. röplapokat.

187 Rendszeres kapcsolatot építettek ki a zágrábi szociáldemokrata központtal is. Ha elzárult az út pl. Budapest felé, akkor a „Volksstimme" és a „Népszava" zágrábi összekötők segítségével érkezett a Drávaszögbe. Emellett, a sokacok részére, a „Sloboda" című szociáldemokrata zágrábi lap számára is pontosan kiépített futárszolgálat volt.

188 Rendszeres gyűjtés folyt a Drávaszögben, részint a lapoknak és röplapoknak a fizetésére, részint a futárok utazásköltségeinek a fedezésére. To-