Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

Sándor főszolgabíró elnökletével tartott földbirtokos gyűlés e határozat mellett bizottságot választott, amelynek feladatául tűzték ki, hogy az egész megyében ellenőrzi az aratási szerződéseket és a megyegyűlés határozatainak betartását.

127 A mozgalom természetesen nem állt meg, noha a megyei napilapok hasábjain megjelentették az előkészületeket, hogy eleve befolyásolják a pécsi szociáldemokrata szervezet falusi felvilágosító munkáját, valamint az aratók közötti agitációtól elrettentsék őket. Magyar, német, horvát nyelven plakátokon hirdetések emlékeztették a lakosságot, hogy a „rabszolgatörvény" melyik pontja alapján járnak el sztrájk esetén. Mindezek ellenére május 15-én a ráctöttösi napszámosok az alacsony bérek miatt sztrájkba léptek. A sztrájkot az MFOSZ ráctöttösi helyi csoportjának 150 főnyi tagja kezdte és a szervezeten kívül állókat is munka megtagadására ösztökélték. A csendőrség Kramer Antalt, a helyi csoport elnökét és 35 társát letartóztatta, majd bíróság elé állíttatta.

128 Július 2-án ugyancsak napszámosok indítottak sztrájkot a sombereki Oppenheim Simon-féle gazdaságban. A munkabeszüntetésre a közelben működő téglagyár sikeres sztrájkot vívó munkásai bíztattak. A munkabérek emelését, lakásviszonyaik megjavítását követelték.™ A cselédek és béresek ellen kivezényelt csendőrség másnap megkezdte családjaik kilakoltatását az uradalmi cselédlakásokból, mire ismét felvették a munkát. Az első aratósztrájk ugyancsak a mohácsi járásban kezdődött. Weisz Lajos nagybérlő Margitta-szigeten fekvő birtokán nagybaracskai aratómunkásokkal kötött aratási szerződést. Az aratás megindulása előtt július 7-én azonban kijelentették, hogy nem hajlandók munkába állni, mert a vármegyében mindenütt lényegcsen nagyobb béreket fizetnek A holdanként! 8 korona helyett 10 koronát, és mint természetbeni járandóságot, az őszi gabonának 10-ed részét, a tavaszinak tizenegyedik részét kérték illetményként. A bérlő elutasította a követeléseket és a főszolgabíróhoz fordult, aki egyeztetésre magához rendelte a munkásokat. Mivel nem jelentek meg, a csendőrség letartóztatta a 35 baracskai aratót, de erre sem szűnt meg a sztrájk, 30 napi fogházbüntetést szabva ki rájuk, valamennyit a mohácsi járási börtönbe záratta. Közben a Földművelésügyi Minisztérium 80 szlovák aratómunkást irányított a szigetre. A baracskai aratók ekkor adták be derekukat és hajlandónak mutatkoztak munkába állni. A Mezőhegyesről Mohács-szigetre irányított szlovák sztrájktörők ekkorra a munka 2

/g-át elvégezték. A sztrájk eredménytelenül végződött.

1-'

0 1907. év első negyede az előző évekhez hasonlóan az aratási munkálatok idején várható helyzet felmérésével kezdődött. Minden ugyanúgy történt, mint a korábbi években. Optimizmus, szerződések megkötése az egyik oldalon, a párt és a földmunkás helyi csoportok agitációja a szerződések megkötése ellen a másik oldalon. 1907 január és március között szembetűnően erős szociáldemokrata agitáció indult a pécsváradi és szentlőrinci járásban. Az MSZDP központi vezetősége és a „Földmunkások Szervező Bizottsága" röplapjait, plakátjait terjesztve járták Baranya falvait a pécsi pártszervezet agitátorai és az aratási szerződések megkötése ellen agitáltak. Több száz példányban kobozták el a „Leszámolás" című röplapot, amelyben éles támadást intéztek a hatalomra jutott „nemzeti" kormány ellen. Az ipari munkásságnak kötelességévé tették, hogy segítsenek kiépíteni a mezőgazdasági dolgozók szervezeteit. A kormány várható támadásától tartva, a szabadszervezetek kiépítésének jelentőségét is hangsúlyozva, annak megszervezését szorgalmazta a falvakban. „Magyarországi Földművesek" című magyar, német és horvát nyelvű röplapok tömegével árasztották el áprilisban a baranyai falvakat. A felhívásban az aratási szerződés megkötésének pontos formáját ajánlva, a feladatokat 12 pontban foglalták össze, amelyek alapján az aratómozgalmakban a követeléseket meg kell fogalmazni. Igyekezett a „Földmunkások Szervező Bizottsága" az aratási mozgalmakban egy-