Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

Jóna Gábor a Mohács környéki puszták aratóinak mozgalma idején, mint fő feladatot egy betegsegéiyző egylet megszervezését javasolta. A pécsi pártszervezet nem tudott élére állni a spontán kirobbant arató- és cselédmozgalomnak. A pécsváradi járásban 10-15 olyan pusztán indult mozgalom, amely vezetőkre várt, akik megszerveznék a munkacsapatok közötti kapcsolatot, pontosítanak a követeléseket. A járási főszolgabíró kétségbeesetten jelentette augusztus 26-án, hogy 13 helyről jöttek vészjelzések. Az esetleges sztrájk kirobbanásának megakadályozására valamennyi követelést, így a napszámbért, cséplési részt megadták, s a mozgalom lassan elcsendesedett.

119 Az 1906. évi mozgalmakat a megfigyelések alapján a szociáldemokrata párt fokozott politikai agitációja vezeti be, amelyeket az általános választójogért megfogalmazott követelések, gyűlések és tüntetések kísérnek - írta a belügyminiszteri leirat alapján a főispán valamennyi főszolgabírónak. A politikai válság talaján kiéleződött a harc a vármegye központjában, hatalmas tüntetések, soha nem tapasztalt szenvedéllyel zajlottak le Pécsett. A szociáldemokrata szervezet kénytelen volt radikálisabban fogalmazni egy sor politikai kérdésben. Erőteljesebben határozta meg a mezőgazdasági munkásság követeléseit is. A főispán utasítást küldött már január elején, hogy széleskörű megfigyelést végezzenek a járásokban a nyári aratási munkákra szóló terveikről. A pécsi járási főbíró véleménye szerint olyan fokú elzárkózást tapasztalt ebben a kérdésben, ami sejteti a nyugtalanság fokozódását. A pécsi bányamunkásság mozgalomra készült tavasszal és magával fogja ragadni a mezőgazdasági munkásságot és az aratókat is. Valamennyi főbíró azonban ugyanúgy, ahogy 1905-ben, most is optimistán nyilatkozott, s kizártnak tartotta az arató- és cselédsztrájkokat, mert közöttük a szociáldemokrata agitáció legkisebb jelét sem tapasztalták. Alig pár nap múlva a mohácsi főszolgabíró azonban megváltoztatta véleményét és sürgősen arról tájékoztatta a megyei politikai vezetést, hogy Dunaszekcsőn, Somberekén megkötötték a tavalyi feltételek alapján az aratási szerződéseket, de szociáldemokrata agitáció indult ezek ellen. Ráctöttösön Kramer Antalnál az MFOSZ helyi csoport elnökénél 500 példányban „Den Feldarbeitern Ungarns" című felhívást foglaltak le, amelyből már közel kétszázat osztottak szét. Ezek szerint a környező német községek földművesei és földmunkásai között komoly felvilágosító munka folyt, amelyben az országos szövetség által javasolt napszámbérek, aratási bérek és a részes aratás módjait, továbbá az általános választójog követelését hangoztatták.

120 Februárban újra ellenőrizte a főispán az aratási munkálatok biztonságára hozott utasítások betartását és a netán jelentkező szervezkedést. A mohácsi járásból általában 30-35%-kal magasabb aratási béreket jelentettek és a többnyire már kipróbált régi aratókat szerződtették. A sásdi járás területén is megnyugtató helyzetről tettek jelentéseket. A pécsváradi járásban már minden szerződést megkötöttek 1905 decemberében, és egyetlen idegen munkással sem jött létre megállapodás. A siklósi járásban ugyancsak magasabb bérek mellett minden uradalom megkötötte már a szerződéseket és „a főbíró a legcsekélyebb jelét sem látja a szociáldemokrata szervezkedésnek". A pécsi járási főbíró szerint a gazdaságok levonták az 1905. év konzekvenciáit és ezért csaknem mindenütt magasabb aratási részesedést, vagy béreket kötöttek ki a szerződésekben, sőt a kisebb-nagyobb kedvezményeket is vállalták az uradalmak.

121 A szentlőrinci járási főszolgabíró alapos helyzetelemzést készített, hangsúlyozva, hogy „elkerülni óhajtaná a járás az előző év mozgalmai következtében elszenvedett károkat. . .". A sellyei Draskovich-uradalom Sellye, Kákics, Marócza határában lévő birtokaira hetven pár