Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

mind nagyobb figyelmet szenteltek a falusi szervezkedésnek. Legfontosabb feladatnak az egylet elismertetését és működésének legalitását, s vidéki fiókok létesítését tartották. A magyar és délszláv falvak lakosságának figyelemre méltó része kezdett felsorakozni a szociáldemokrata párt mögé. Az országos vezetőség „Magyarország választó polgáraihoz és munkásnépéhez" című kiáltványát terjesztették a pécsváradi, a mohácsi, a dárdai és a pécsi járásban, a betiltó rendelkezések ellenére Szigetvár környékén is. A baranyai agrárszocialista szervezkedés fellendülését Szikora Imre az MSZDP IX. kongresszusán a pécsi pártszervezet nevében méltatta. Majd a pécsi beszámológyűlésen a legjelentősebb mozzanatnak „az egység helyreállásának megindulását és erősödését" tartotta.

80 Jóna beszámolójából viszont arról értesülhetünk, hogy a BM. közben törölte a „Pécsi Földművelő Munkások Egylete" alapszabályából azokat a pontokat is, amelyek „ ... az aratási munkálatok mikéntjével kapcsolhatók össze . . ." bekerült viszont az, hogy „a munkások és bérlők között keletkező jogvita esetén az egylet vezetősége tárgyalásra autentikus . . .". E mellett a legjelentősebb eredménynek kell tartanunk a falusi földművelő és földmunkás „fiók-egyletek" létrejöttét. A pécsi egylet szervező gárdája és a pártszervezet három vezetője Szabó József, valamint a földmunkásszervezkedés területén radikális vonalra álló Végh és Jóna eredményes munkát végeztek. 1902-ben Németbólyban, Szentlőrincen, Pécsváradon, Somberekén, Szentkúton, Patacson, Becefán, Villányban, Siklóson földművelő és földmunkás egyleti fiókokat és befizetőhelyeket szerveztek. Ügyeiket, mint a sajtó elosztása, tagjárulékok befizetése, segélyezés stb., Pécsről intézték. 1902 decemberében mánfai kisbirtokosok, Dunaszekcső, Ráczkozár, Gödre, Hosszúhetény, Pellérd, Görcsöny „földművelő egyleti befizetőhelyet" tartottak fenn. Észak-, nyugat- és közép-baranyai kisbirtokos parasztság fokozott érdeklődése a növekvő válságos gazdasági helyzettel és a pártszervezet mellett működő pécsi egylet konkrét tényekre támaszkodó felvilágosító munkájával volt összefüggésben.

81 1902 novemberében végre teljes siker koronázta a pécsi pártszervezet által újra exponált, az alapszabályok jóváhagyását követelő akciókat. Valószínű, hogy az országos vezetőség is beadványban kérte a belügyminisztert a pécsi egylet alapszabályainak jóváhagyására, mert Végh egyik népgyűlésen köszönetet mondott a Pécs környéki földmunkásság nevében. 1902. november 29-én az „Üj Pécsi Űjság" híreiben szerepelt, hogy a BM 108 558. sz. rendeletével láttamozta és jóváhagyta a „Pécsi Földművelő Munkás Egylet" alapszabályait. A megyei irányítást vállaló földmunkásegylet az országos kongresszus javaslatára, a pécsi pártszervezet támogatásával, a mezőgazdasági munkásság helyzetének és mozgalmának regionális irányítása céljából kerületi konferenciát hívott össze 1904. május 22-re. A szociáldemokrata mozgalomban a századfordulót követően igen gyakran került sor az ország vidéki pártközpontjainak szervezésében regionális konferenciára. Pl. 1901-ben dél-magyarországi szociáldemokrata értekezletet szerveztek. 36 helység képviseletében tanácskoztak Temesváron. 1902 novemberében Pozsonyban nyugatmagyarországi pártszervezetek tartottak regionális értekezletet a szervezés kérdéséről. 1903-ban az MSZDP dél-magyarországi pártszervezetei újra regionális konferencián tárgyaltak meg fontos kérdéseket. 1903. január 25-én Szombathelyen az