Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

lésen a földmunkások helyzete és az általános választójog kérdéséről igen békés hangnemben elmélkedett Szabó József és Végb József.

7i •Július 15-én megtartott újabb munkásgyűlésen Végh és Szabó szónokoltak, mindketten a földmunkásságnak és földműveseknek a pártszervezetbe való bevonásának fontosságát hangsúlyozták, s a kongresszusi intencióknak megfelelően, részletesen elemezték a mezőgazdasági munkásság helyzetét Baranyában. Jóna Gábor vetette fel konkréten, hogy Pécsett megérett a helyzet egy földmunkás szakegylet megszervezésére, amely irányíthatná a baranyai agrárszervezkedést és mozgalmat. 1901. február elején a pártszervezet jónak látta újrafogalmazni és kinyomtatva terjeszteni a megyei értekezlet szervezéséről és programjáról a legszükségesebbeket. A pártszervezet röplapja a következőket tartalmazta: ,, . . . Polgártársak! Elvbarátok! Elég bizonyíték van előttünk, mely meggyőzött bennünket arról, hogy ha továbbra is tétlenséggel töltjük el időnket, még azon kevés is, amellyel képesek vagyunk életünket fenntartani, el lesz tőlünk rabolva, s földönfutókká leszünk. Ne hallgassunk ellenségeinkre, azoknak zsoldosaira. Előttünk a példa, láthatjuk régtől fogva, hogy ők nem a népek javára, hanem ellenére tesznek mindent. Ez okból kifolyólag mi pécsi szociáldemokraták elhatároztuk, hogy 1901. március 3-án Pécsett, a Gyár utca 7. szám alatt, a Kreska Antal-féle vendéglő-helyiség nagytermében megyei értekezletet tartunk a következő napirenddel: 1. Földművelők és kisgazdák helyzete. 2. Jelentés a földmívelők és kisgazdák mozgalmáról. 3. Földmívelők és kisgazdák programja. 4. Földmívelők és kisgazdák országos kongresszusa. 5. Szervezkedés. Ezen értekezlet fontossága megkívánja, hogy Baranya megye minden községe legalább egy vagy két küldöttel képviselve legyen. * Mert amint egyek vagyunk a nyomor elviselésében, egyekké kell lennünk azon tanácskozásban is, melyet helyzetünk javítása érdekében elhatároztunk. Együtt kell tiltakoznunk mindazon sok galádság ellen, mellyel bennünket elnyomóink megrövidítenek. Fel tehát munkára! Polgári és elvi kötelességünknek kell, hogy eleget tegyünk; értekezletünk sikere biztos reményünk. Figyelmeztetésül ! Mindazon községbeli polgárok, kik ezen értekezleten küldöttek által képviseltetni fogják magukat, küldöttjeiknek megbízólevelet szíveskedjenek kiállítani: pl. Megbízó levél a Pécsett 1901. március 3-án tartandó földművelők és kisgazdák értekezletére. Alulírottak megbízzuk Nagy Pál és Körösi István polgár és elvtársunkat, hogy bennünket a földművelők s kisgazdák értekezletén képviseljenek. Kelt Kővágószőllősön (vagy ahonnan a megbízott küldetni fog) 1901. március 2-án. Jegyzet: A megbízó levél 3 polgár aláírásával látandó el. Egyszersmind felkérjük a vidéki polgárokat és elvbarátainkat, hogy hozzánk intézendő levelek a „Munkás" kiadóhivatalába (Pécs, Mezőszél utca 34. sz.) küldendők. Amely községek küldöttet fognak küldeni az értekezletre, az értekezlet megtartása előtt - ha lehetséges - egy héttel velünk tudatni szíveskedjenek. Fel az értekezletre és munkára! A pécsi szociáldemokrata párt nevében az egybehívok." 1901. február 2-án a pécsi szervezet a megyei konferencia előkészítésére munkásgyűlést hívott össze, amelyen a megyei földmívesek és földmunkások szervezésének jelentőségéről és a választójogról tartottak vitát. A Pécsi Figyelő úgy tudta, hogy Baranya megyei szociáldemokrata pártszervezetet akarnak létrehozni. A megyei pártkonferencia 1901. március 4-én nyílott meg a Munkásotthonban. A pártszervezet beszámolójában Szabó József kifejtette, hogy a pécsi párt az 1902. évi országos földmíveskongresszusra készülve azt tervezi, hogy a megye falvaiban a kisgazdák és a földmunkások erős szervezeteit hozza létre. A kisgazdák és föld-