Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSPOLITIKA

1906 telén a Pécsi Munkásképző Egylet jelentős közművelő munkába lépett. Az Egylet fennmaradt programja szerint: „...Népszerű modorban fogják a munkás és iparos osztályt az általános műveltség igényelte ismeretekbe bevezetni. Rendszeres tantervet követ a ciklus, úgy, hogy ez valóságos magasabb munkásiskola lesz, amelyben a tudományok a maga különféle ágaival fognak szerepelni . . .". A párt felkérte a pécsi szabadgondolkodók társasága szimpatizáns és szocialista tagjait, Ki ;i-tf A pécsi murikásiskoia 1906—7 évi tudományos előadásai. Megnyitás 1906. október 23. Előadások minden kedden és pénteken este 8 -9 óráig 2 városi közgyűlési teremben. Szervezett munkások m egész tanfolyamra .. 20 fillért, mások 50 fillért fizetnek. rte Beiratkozhatni a szakszervezetek helyiségében : —Zrinyi-utcza 15. szám. a— I um I I I Ii. Ii " rci inj | £ j A pécsi munkásiskola programjának első oldala hogy tartsanak előadásokat. A megszervezett munkásiskola nemvárt sikerrel indult. A munkásság tömegesen jelentkezett az esti iskolába. Egy hét alatt 500 hallgató (!) kérte felvételét. Elementáris erővel tört felszínre a munkásosztály művelődési vágya. A létrejött intézmény neve: „Pécsi Munkásiskola". Legfőbb szervezője Hajdú Gyula volt. Végig támogatta a Szabadgondolkodók Pécsi Társasága. Az iskola a Pécsi Munkásképző Egylet égisze alatt működött. Programját is a Munkásképző Egylet vezetői állították össze. A legérdekesebb témái közül felsoroljuk a következőket : 1. A tudomány, mint az emberi haladás tényezője. 2. A világrendszer és a föld keletkezése. 3. Az ember megjelenése és fejlődése. 4. Az emberi szervezetről. 5. A jelenlegi gazdasági rendszer kritikája. 6. Egyéni és társadalmi erkölcstan. 7. A szocializmus története és irányai. 8. A szocializmus története Magyarországon.