Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A PÉCSI MUNKÁSOSZTÁLY

Keréksingszoritis hideg uton a vüágHtrű „West"-géppe! 5 perc alatt. Kitflnt.tY. : Budapest technológia aranyéremmel. Eszéki kiállításon aranyéremmel. Pécsi országos kiállításon aranyéremmel. Orsz. iparegyesulet Bpest ezüst fűszeremmel. Virágh J. kocsigyára és Brogli B. szászvár-mázai gyárai (1900) A Hamerli gépgyár 36 tanoncának szülei foglalkozást illetően vasipari szakmunkások a különböző üzemekben. Kindl-féle öntöde valamennyi tanonca apja foglalkozását követte, nyilvánvalóan szüleik foglalkozását „örökölték", mint tanoncok a munkát szüleik mellett kezdték gyermekként a gyárban. Pécsett vasipari üzemben kevés segédmunkást foglalkoztattak. Nehéz volt bejutni bármelyik üzembe. Több nyilatkozat ismeretes, amelyben a vállalkozó segédmunkaerőnek csak az iparban jártas munkásokat kívánt alkalmazni. A „felkerülés"' folyamata nem volt egyszerű és rövid. A leggyakrabban járt út a következő volt: 1. 1880-ig. A volt földműves, vidéki iparoslegény a vasúti főműhely, vagy a bánya lakatos-kovács-gépjavító műhelyébe került. Ott elsajátított egy sor fogást, megismerkedett gépekkel, majd 1-2 éves munka után valamelyik gyár, üzem segédmunkásként felvette.

33 2. 1890-1910 között viszont már szinte teljesen elzáródott az ilyen út a vasipari szakmában. A paraszti sorból, átmenetek útján a városba igyekvők jelentős tömegeit alkalmazta a bánya. Átmenetileg tehát jó és gyors munkaalkalmat jelentettek a városba áramlók részére. A vasipari üzemekben kialakult a standard munkásállomány. A kevés segédmunkásság több helyütt például a szakmával rendelkező