Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914

Függetlenségi Párt ve2ére a szociáldemokrata bányászok súlyos helyzetéért a kormányt okolta kijelentve, hogy azoknak nincs érzéke a bányászok és a munkások iránt.

257 2. Pécsi szociáldemokrata szervezet frakciója a városi törvényhatósági bizottságban A választójogi küzdelmekben, a közös fellépés nyomán, a politikai kapcsolatok mellett, több kérdésben támogatta a vezetőség a főleg városi kispolgárságból álló pécsi függetlenségi és 48-as pártot. Ekkor Egry Béla Hajdú Gyulával és Szabó Józseffel szoros kapcsolatba került. Az ellenzékben lévő polgári párt, amelynek számos tagja Pécs szabad királyi város törvényhatósági bizottságában ült, szintén a szociáldemokrata párttal működött együtt, ha kritikus városi kérdések merültek fel, mint pl. közmunkák megindítása, csatornázás, iskolaalapítás stb. A városi közgyűléseken is ellenzékként szereplő polgári képviselők Egry Bélán keresztül a pártszervezetet és annak lapját tájékoztatták a várospolitikai kérdésekről. Nem véletMunkások! Elvtársak! * .ToaaMemokret. mtUx* kentei Blotti* m. hogy éUMUUt, MnondíáaalaU. Uttmmintmttmt — Irókollktt kocttl» ««A I rmrvikxUjot megbuktaiaakerl <t az tBtaekitoa, egye»H. Mt» vilawiotog MnttM A aal posa» isclyiabCT ezt • ein cai az utcai i» poriammM forradalom tpbrtiffmlMto erbe» "^" A («rtuKtoe ana tiltaàozob . <<K%I |availal tatgyalaa. eb™ > «ta»a tivow* t Uf.imiJiHl Ez az djáraj túxlcMn««tó et ttrr*>tra4e pótlókat okokból fakadt « iwal • hatietal fart. hogy • perUawtrti teeac Ih tuH ' dukeUaal barrejaiMotl. r'artaatrati hare níftül treaWayktei und» u uzet» btírirti/tKn hí*i*M és «n/eirtirtW Aawrfffu » OH arra trobte A boo

1 • kotmany a munkások halomralővisével «*

ßvOnettj« «1 fiulÓBO* TÜeiztojog ktzbzulmaazbb táborit: a szooa!decH>kíata pártot fr» vtVetlfdMa* aaiMiilan 4 N Nagy fclekSaaegtzak tatdatibar. üyefl kofûlirrfnyek között él . «£A<nri a pillanatban a tömegsztrátk fegyverének alkalmazásától egyelőre el kellett átlőnünk. Aaalyev pezattolotó fcâteleetaeg mindeoriyrafik tcánánx hogy * nepjogokert mindannyian mátaral kódokra vCMAbk. Ml rernâbetpUt, bogy a v+rrcl Bntőzott tataiból a*aba<Uáffunk fúja sarjadzik ki: or/azt titotcai boa éi poatdrai Inba «Art* ebbte i pälanalbao i iHeritiiicherek r* gíplftfyvrrek eftt vezetett * rrépct Ateet a TswaparWol tttegazavaz. as oerfl tôfvéfty Qártwt határoznak w ott ez ocaa jdtarti a relakütkjtigi kzzdctrtrk mto fa* IdGUot* eUmtétfoM aee* A azovezkezatl eöetuÄi pírtok hiratalo» tonoK* * partok rteverrezt a kcpnui&iv akcaéa /pftulmimv tett am, bogy a raraa-bwaalal torvenybetktataaa az eaenzeki partokat egy percig arai fótija mfigáSitaa abbaat a tantorát . kilaltf eazewihlti, amelyek célja. Hogy ' ttortdldemokrata párt f a mùvatktatt itlmmttt »aart»« Matât» lítrtjoa •aajttíírapodat* trrtelmeoen egy koototy, oazrote. flaaBokratakttt vetaaztojog aVUtiaaatK torvtoybaAa tAatap rjertoknak a btcsûSete» vitaazttjog mcgvaJőatLiaíérl traló kuzdclmk «fait tovább tor/tk 4a a azncekV rWac+faie part abbS a kQzdekraWy mituien formában kmatj a teazel Brats kzoôooaee. ezáltal bogy a pofimat ISmegsztráfk előkészületeit atkég az edderkatz I» tzrtenziyebb fc» aUpoaabb mtinkeval 1orr1ai}a. hogy « ttgéez tnttflWajraarlÉy /01 t'ztgtatltjkni Aeaaagtej . tolat ét a laaaalmtay attyaai ttiXinü'.UtcU attog iaUbb megertatli, atajy. bogy a ptdktai kOaaagazttkéVoa BbbM a paaaaAao btrtetheiK Itt, aaaktfcl « munkásob bizalmit ér fial, nem pedig Tisza gépíegyperei Mz elvtársak folytassák lankadatlanul a sztrájk előkészületéül " praroltafióaak rte tVíorwJk fei. IcxHUemokM, aaaatkiaok /taVttiaéttH afat torraiajail atalawina, egyaoaí. ttrkoa «Uaaztoiotert vak) baioutkal! A izaü&ltemakná* pírt wirtfaége. Az MSZDP röplapja visszavonja a tömegsztrájkot