Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914
Választójogi tüntetés a Király utcában (1912) téren keresztül, az egykori Majláth (ma Kossuth) térre vonultak. A népgyűlés szónokai Hajdú Gyula és Szabó József voltak. Hajdú kifejtette, hogy ,, . . . a jelenlegi kormányzat fokozza a munkásság nyomorát. A véderő javaslat szükségtelenségét s nemzetnyoinorító voltát megállapítván, hogy katona ugyan nem azért kell, hogy külellenség ellen védekezzünk, hanem saját véreink ellen kívánják fordítani. Ilyen bajok ellen a jelszó csák az lehet: Le a katonai javaslatokkal! és követeljük az általános, egyenlő, titkos választójogot. . . majd Dömmel Anzelm a »Pecsi Függetlenségi és 48-as párt« nevében szólt, megismételve Hajdú által kifejtetteket. Utolsónak Szabó József beszélt, aki röviden Hajdú és Dömmel álláspontját szövegezte tovább s frappáns beszédével óriási hatást váltott ki, kijelentve, hogy alig akad az országban már politikus, aki ne hazudtolta volna meg magát a választójogi törvény érdekében vezetett harcban. Pécsett megfordult koalíciósok köpenyt fordítottak. Valamikor, nem is oly rég a rendőrséget uszították a szociáldemokratákra a fehér gatyába lovagoló nemzeti hősök, most hogy a velejéig reakciós Tisza Pista dirigál, rádöbbentek a valóra és maguk közül sokan a választójog harcosainak mondják magukat. Azonban mindenkinek megbocsátható a tévelygése, ha őszintén a demokratikus választójog ügye mellé áll. Megemeli a kalapját az ország első férfia, Justh Gyula pártvezér előtt, aki szinte egymagára maradva vívja harcát. . . . végül felolvasta a vasúti dolgozók táviratát, akik üdvözölték a népgyűlést, de állásuk elvesztésével fenyegette meg az igazgatóság, ha beszüntetik a munkát. Erre a szociáldemokrata párt énekkara elkezdte a munkásindulót énekelni, amelyet a tömeg átvett és zúgott mint az orkán, kifejezve a munkások egyetlen dalban összpontosuló szabadság vágyát... a nagygyűlés a maga imponáló fenségében feledhetetlen lesz mindannyiunknak . . ." 23 0 A márciusi nagy tüntetés lendülete tartott áprilisban is. 4000 munkás előtt a párt újabb rendezvényén megismételte az általános választójogi követeléseit. Szabó József „vörös drapériával borított emelvényről, vörös zászlóerdővel érkező tömeg tüntetése mellett nyitotta meg a gyűlést." Hajdú határozatot fogalmazott, amelyet Justh Gyulának küldtek meg és támogatásról biztosították a választójogi harcban.