Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914

kanélküliséget. Követeljék, hogy indítsanak közmunkát, nyissanak az éhezők részére egy konyhát.

34 A pártvezetőség erejéből azonban mindössze egy röplap kiadására telett, amelyben a következőket írták: „ . . . Munkások! Elvtársak! Czudar világot élünk! A nép nyomora mellett a bűn felemelt fővel jár! Ez ellen tenni kell! Meg kell beszélnünk, hogy a gazdasági züllöttség és a mai romlottság ellen mit tegyünk. Elhatároztuk, hogy népgyűlést tartunk. I. Gazdasági helyzet és prostitúció. II. Szervezkedés és a sajtó tárggyal. Mindenki legyen ott . . ."

35 Nyilván ilyen előkészítés után, a hullámvölgyben lévő munkásság nem méltányolhatta a vezetőség ilyen koncepciójú akcióját, amely ráadásul nem vette komolyan a bizalmi testülettel kibővített pártértekezlet komoly bírálatát. A gyűlésen 120 munkás jelent meg.

36 A pártvezetőség 1902-ben a március 15-i szokásos program helyett a függetlenségi párttal közös népgyűlés megszervezésében egyezett meg. Plakátok és röplapok hirdették a tömeggyűlést, amely tiltakozni kívánt a katonai javaslatok és a civillista kiadások ellen. Hatalmas tömegdemonstrációvá fejlődött, mitől a pártvezetőség, a polgári párti képviselők és a hatóságok is megdöbbentek. Százas csoportokban vonult fel a munkásság és a kispolgárság, amely már önmagában felért egy tüntetéssel. 6000 ember hallgatta meg először Flóris Endre dr. beszédét, aki elutasította a katonai javaslatokat és a civillista törvényjavaslatot. Követelte, hogy ne emeljék a hadsereg létszámát és költségvetését. Továbbá a magyar vezényleti nyelv bevezetését, címerhasználatot és a magyar katonákat magyar ezredekbe vonják vissza. Csak önálló magyar hadsereg esetén nyerhet a kormány nagyobb támogatást. Ezt követően Szabó József ismertette a párt álláspontját. A civillista tervezet ellen tiltakozva a rendőrkapitány megtiltotta a kérdés további kifejtését, mert a „Császár személye szent és sérthetetlen'-. A katonai javaslatokkal kapcsolatban Szabó kifejtette, hogy az az uralkodó osztály elnyomó apparátusának a növelését jelenti. Tiltakozott az előtte szóló által kifejtett azon nézete ellen, hogy magyar hadsereg létrehozása esetén támogatni kellene a katonai kiadások emelését. Tiltakozott a pártja nevében az ellen is, hogy Erreth pécsi országgyűlési képviselő adja át a parlamentnek a népgyűlés petícióját. Mivel Széli Kálmán miniszter nyújtotta be most a katonai javaslatot, és Erreth a minisztert a „jog és igazság bajnokának tekinti", így az komédiázás lenne csupán. A gyűlésen végül a szociáldemokrata párt javaslatát terjesztették elő, amely egy fillért sem kíván adni a hadsereg fejlesztésére, tiltakozik a katonai javaslat ellen, a hadsereg megszüntetését kívánja és a nép általános felfegyverzését követeli. A törvényjavaslat azért kerülhetett a képviselőház elé, mert a munkásság kívül van a parlamenten, nem lévén választói joga. Követelik, hogy a népoktatás fejlesztésére adják az összegeket.

37 A népgyűlést követően éjszakába nyúlóan utcai tömegjelenetekre, sőt véres öszszetűzésekre került sor. A Király utcán a rendőrség kordont vont, hogy elterelje a népgyűlésről vonuló tömeget. Az utánuk nyomulók miatt óriási tömörülés következett be, az iskolából kiözönlő inasok sem tudtak továbbhaladni és megdobálták a rendőrséget. Mire a feldühödött rendőrök az elfogott inasokat brutálisan bántalmazni kezdték, fejüket