Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIÁLDEMOKRATA MUNKÁSMOZGALOM MEGERŐSÖDÉSE 1890—1900

„ . . . a helyben kiadandó munkáslap ügyéhez Szikora elvtárs magyarul, Marmorstein elvtárs németül szóltak, mindketten meleg szavakkal ecsetelték egy helyi munkáslap égető szükségességét, elvünk minél nagyobb terjedése és törekvéseinek érvényre juttatása érdekében . , ." E gyűlésen felszólalt Kirsteier János pécsi nyomdász munkás, a pártvezetőség tagja, a Népbarát későbbi szerkesztője és kiadó tulajdonosa. A gyűlésen elhatározták, hogy a lapot magyarul és németül jelentetik meg NÉPBARÁT, illetve VOLKSFREUND címen. Kirsteier János, Marmorstein Henrik és Halászék István kérték a munkásságot, hogy „fejtsenek ki legmesszebbmenő agitációt szellemi fegyverük, a NÉPBARÁT érdekében . . .". E gyűlést követően megalakult az első pécsi szocialista szerkesztő bizottság, amelynek tagjai a következők voltak: Kirsteier János nyomdász, Marmorstein Henrik kerámiafestő munkás, Szikora Imre kádársegéd és Brüsztl Lajos, a bányászokat Ölényi Sándor képviselte a szerkesztőségben. Az újságkiadás anyagi fedezetének összegyűjtése nagy nehézséggel járt. A lap első száma 1896. április 26-án jelent meg. Felelős szerkesztője és kiadója Brüsztl Lajos. Az újságkiadó hivatala és szerkesztősége a Kossuth Lajos utca 14. sz.-ban volt. A második számtól kezdődően a kiadást és szerkesztést Kirsteier János végezte. Az újság német nyelvű számait Marmor stem Henrik készítette, bár szerkesztőként Kirsteier János szerepelt. Havonta kétszer: i-én és 15-én jelent meg. A VOLKS-FREUND számait a Lyceum nyomdában Madarász Béla bérlő nyomtatta ki. A júliusi számok Taizs József pécsi nyomdájában készültek. A NÉPBARÁT bizonyosan ugyanitt készült, bár egyetlen szám sem tüntette fel a nyomda helyét, mert közel fél évig nem volt megjelenési engedélye. A két újság tartalmilag több helyen is eltért egymástól. Mindez tudatos szerkesztői módszer volt a szűkös anyagi körülmények között, a terjedelem növelésére. A lap munkatársai pécsi és budapesti munkásokból tevődtek ki. A mintegy hatvan oldalnyi terjedelmet kitevő szöveg (április 26-augusztus i-ig megjelent számok) jelezték az osztályharcos, radikális irányvonal követését, a reformizmus elleni küzdelmet. Az újság első száma beköszöntőjében a lap programját körvonalazva a következőket írta: „ ... El vagyunk készülve arra, hogy lapunk megindulásakor elleneink minden lehetőt elkövetnek, hogy az újszülött harcost, mely a munkásnép jogaiért van hivatva küzdeni, elnémítsák . . . elvünkhöz híven küzdeni fogunk a munkásnép érdekében, hogy mielőbb elérhessük azt az időt, amikor a munkásosztály, az általa oly régen óhajtott boldogabb jövőbe jut. . .". A német nyelvű kiadás hasonló beköszöntőben, a munkásság nemzetiségre való tekintet nélküli egyenlőségért, a szocializmusért folyó küzdelemre szólította fel olvasóit. Az újság első számában, harcos május elsejei tüntetésre hívta fel a munkásságot. Eles fogalmazású cikkben tárta fel a községi önkormányzati választásokon folyó visszaéléseket. A „Társadalmi Szemle" c. rovata gazdag anyagot tartalmaz a helyi egyleti életre. Már az első szám az osztályharcos irány által is bírált millenniumi készülődés helyi jelenségeit támadta. Síkraszállt az általános választójogért, a nyolcórás munkaidőért, gyermek- és női munka korlátozásáért. Május 15-én megjelent második számában a pártvezetőség: „Felhívás a Pécsi Általános Munkás-Betegsegélyző Pénztár összes tagjaihoz" c. vezércikkében általában és konkrétan Pécsett is jelentkező reformizmust támadva, a „betegpénztári opportunizmus" veszélyeire hívta fel a figyelmet. A május elsejei méltatások a le-