Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IV. BARANYA MEGYE MAGYAR FÖLDRAJZI KÖZNEVEINEK ÉRTELMEZÉSE

IV. BARANYA MEGYE MAGYAR FÖLDRAJZI KÖZNEVEINEK ÉRTELMEZÉSE összeállította Markó Imre Lehel, közreműködött Pesti János A földrajzi tulajdonnevek kialakulásának egyik tipikus módja, hogy a köznevek — a közszói jelentést részben vagy teljesen őrizve — tulajdonnévvé váltak (cser > Cser, Cserös; hegy > Hogy, Hegy; három ja > Háromja stb.) A több elemű tulajdonnevekben sok esetben még ma is felismerhető a kőzné vi jelentésű szó (Tölös ajja 'tölgyes [erdő] alja'; Kilső legyellő 'külső legelő' stb.) Éppen ezért — a fentiek szerint — a földrajzi tulajdonnevek etimológiájának megállapításában perdöntő jelentőségű lehet a köznevek jelentésének pontos ismerete. A névtudomány eredményeit felhasználó tudományok kutatóinak is értékes információt jelenthet, ba a közneveket értelmezzük. Ezért — a SMFN, TMFN gyakorlatát követve — betűrendes szójegyzékben bemutatjuk és értelmezzük Baranya megye magyar jöldrajzi neveinek jobb köznévi elemeit. Teljességre— terjedelmi és egyéb okok miatt—nem vállalkozhattunk; de tervezzük, hogy külön kiadvány formájában közzétesszük a baranyai névladattár valamennyi földrajzi köznevét. Helyszíni gyűjtést a következő helyeken végeztünk: 76. Somogyhatvan, 85. Nagyváty, 128. Balkonya, 167. Görcsöny, 282. Nagyharsány, 308. Szaporca. ÁG ~ folyó, patak, árok elágazása: 66. AKÁCÁS agácás, agárcás akácfák csoportja erdőben vagy önállóan. AL ~, Û 1. valamely terület déli része: 76, 282. — 2. valamely terület alacsonyabb része. ALAGŰT alagút mesterségesen vájt folyosó bányában: 282. ÁLÉ ~ erdei vagy mezei út: 128. ALJA ajja egy terület alacsonyabban fekvő része, vége: 85, 128. ÁLLÁS ~ állatok karaimmal kerített tartózkodási helye: 282. ÁLLOMÁS ~, álomás vasúti pályaudvar. ALMÁS ómás (vad)almafákkal beültetett terület: 31, 308. ALSÓ ásó valamely terület déli része. ALSÓ FALU ásó jálu a falu déli része. ALSÓ KERT ásó kert nagykert a háznál: 282. ALSZEG äszeg, aszög, ószög a falu déli része. ALVÉG âvég, óvég a falu déli vége.