Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás
3—9: Berement K8, 9, P: Beremend K9/a, P: Béremen Hnt, Bt, MoFnT2: Beremend] — T: 4825 ha/7828 kh. — L: 3430. A török hódoltság alatt valószínűleg elnéptelenedett. 1700 körül ismét lakott hely volt, délszláv lakossággal. Betelepülésük hullámairól keveset tudunk. A 18. században r„kat. és g.kel. délszlávok lakták; a század végén kezdtek németek ide telepedni. Néhány magyar család a 18. sz. elejétől élt itt; s a múlt század közepétől a magyar anyanyelvűek arányszáma fokozatosan emelkedett. A 2. világháború után a délszláv lakosság zöme Jugoszláviába optait. 1930-ban 1577 magyar, 429 német, 18 horvát, 31 szerb, 60 sokác és 5 egyéb anyanyelvű lakosa volt; külterületén ekkor 300 magyar. 29 német és 4 egyéb anyanyelvű élt. 1970-ben 1969 magyar, 1223 német és 236 délszláv anyanyelvű élt Beremenden. Külterületi lakott helyem 837 fő élt. — P. sz. „Hozzátartozik: Ráczboja puszta, Vörös Csárda. Béremen lakói: magyarok, németek, rácok, sokácok. A vegyes lakosság itt egymással [1865-ben] csak a rácz nyelvet használja. Magyar lakossága 30 év előtt Tolna és Veszprém megyékből származott ide." Beremend [1282: Béremen: Györffy 1:283.]. Bizonytalan eredetű. Talán figyelembe vehető déh szláv (szn.-ből való) származtatása; vö. mac. upeMeH 'terhes', szb.-hv. bremen 'ua'. A szb.-hv. Breme 'Beremend' hn. valószínűleg nem megőrzött régiség, hanem a magyar Beremen(d) átfordítása a szb.-hv. Breme [birtokos esetben bremena] 'teher' mintájára. A mai sokácok ősei csupán a török időkben költöztek Beremendre. (FNESZ. 104.) 1. Vöröscsárda [SchQ2—5, 7—9: Vörös K8/e, K9/c: Vörösi csárda P: Vörös Csárda Hnt, Bt: ~] É. Lh. Csárda volt a Vöröspuszta közelében. Vörös csárda (diverticulum) valószínűleg már a 18. században létezett. Akkor egy vagy két család élt itt. 2. Vörös-rét [K9/a: Vörös; r] S, r. 3. Református temető [K9/c: Bereméndi reform, temető; Te] Te volt. A ref. vallásúak temetkeztek ide. 4. Uj temető [K9/c: Bereméndi ref. uj temető] Te. 5. Református iskola [K9/c: Bereméndi ref. iskola; Faiskola] É, iskola volt. 6. Kosut utca: Fő utca [Kossuth Lajos u] U. A falu főutcája. 7. Négycsöcsü-kocsma: Füttyös, -be: Füttyös-csárda É, italbolt. Korábban két hölgy volt a csárda csaposa. 8. Sportpája [Sportpálya] Rendeltetéséről. 9. Református templom É, templom. 10. Agyagveröm [K9/c: Beremend község agyagverem] Gs, agyagkitermelő hely volt. 11. Fölsőfalu: n. Övzrturf 'Oberdorf' Fr. A falu felső, E-i, magasabb fekvésű része. 12. Cövekbár É, eszpresszó. Czövek Emő a vezetője. 13. József Atilla utca [József Attila u] U. Űj falurész. 14. Sport utca [~] U. 15. Ifjúság utca [Ifjúság u] U. Űj falurész. 16. Boszorkány utca [Vorosilov u] U. — A. sz. az utca népi neve azzal van kapcsolatban, hogy ez a falurész a Beremendi-hegy oldalában épült, és a hely „boszorkányok" tanyája volt. 17. November 7 tér [November 7. tér] Tér. 18. Szerb utca: Rác utca: Gatyaszár utca: n. Rácdgásza 'Raizengasse' [Jókai Mór u] U. Régen itt főleg szerbek (rácok) laktak. Két rövid utca ezen a helyen torkollik egymásba, ezért kapta az utca a tréfás Gatyaszár nevet. 19. Ábécé [ABC-áruház] É. 20. Rác-temető: n. Rácofríthóf 'Raizenfriedhof [Bartha Lajos tér] Tér. Korábban itt szerb temető volt. 21. Imaház É. A nazarénus gyülekezet imaháza. 22. Gatyaszár utca [Bajcsy-Zsilinszky Endre u] U. Lásd még a 18. sz. név alatt! 23. Rákóci utca [Rákóczi u] U. 24. Cicilia, '-ba: n. Cigyíófdgász?; 'Ziegelofengasse': Damjanics utca [Damjanich u] U. 25. Szerb templom É. Elhanyagolt állapotban. A görögkeleti vallású szerbek temploma volt. 26. Posta [Posta] É. Rendeltetéséről. 27. Markos-patika: Markos-kocsma É. Italbolt. Egykori tulajdonosáról. Az első névváltozat gúnyolódó hangulatú. 28. Bölcsödé [Bölcsőde] É. Rendeltetéséről. 29. Patika: n. Apztékd 'Apotheke' [Gyógyszertár] É. Rendeltetéséről. 30. Művelődési Ház [~] É. Rendeltetéséről. 31. AZtaZános Iskola [~] É. Rendeltetéséről. 32. Mozi [~] É. Filmszínház. 33. Szabadság tér [~] Tér, U. 34. Tanács:
