Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

ledina 'Siroka ledina' [K8: Siroko ledina P: Siroka Ledina; r] S, sz. Régebben rét volt. A név jelentése: 'széles gyep, parlag'. 36. [K8, 12: Kodrasztik P: Pod Rásztik] S, sz. Az első szh. név jelentése: 'a tölgyesnél', a másodiké 'a tölgyes alatt'. 37. szh. Frâtârszko 'Fratarsko' S, sz. Az egyház tulajdonában levő papi föld volt. A név jelentése: 'papföld'. 38. [K12: Bara]. A szh. név jelentése: 'tó'. 39. szh. Hada 'Hada' [K8, 12: Hada] S, fűzfás terület, áradáskor víz borítja. A név jelentése: 'fűzfás'. 40. szh. Velikâ bárá 'Velika bara' [K8, 12: Velika bara] S, mocsár, nádas. A név jelentése: 'nagy tó'. 41. Legelő [K12: ~] S, 1. (L. 25. is.) 42. [K8: Pod bielom brdom]. A szh. név jelentése: 'fehér hegy alatt'. 43. szh. Bjelo brdo [K8: BieZo brdo MoFnT2: Belobrdo] S, sz. A név jelentése: 'fehér hegy'. 44. Ujpuszta: szh. Nova pusztára 'Nova pustara' S, sz. A szh. név 'újpuszta' jelentésű. 45. szh. Plávüo 'Plavilo' [K8, 12: Plavibo P: Plavillo rétek] S, sz. Valamikor kék vizű tó volt itt. A szh. név jelentése: 'kékítő, kékség'. 46. [K12: Ogrukla lezicze] A szh. név jelentése: 'kerek, sima föld'. 47. szh. Pod bara [MoFnT2: Podbara árok] Vf. A szh. név jelentése: 'tó alatt'. 48. szh. Pod vrbákom 'Pod vrbakom' [K12: Pod Vrbakom; Livada Puszta] S, sz. Fűzfás terület volt, de kiirtották. A jelentése: 'fűzfás alatt'. 49. szh. Récská 'Recica' [MoFnT2: Recska-dűlö] Tó. A szh. Recica > Reka 'kis folyó' alapján megállapítható, hogy egykor itt Vf. lehetett. 50. Gyürüspuszta [BC8, SchQ4, 6—9: Gyűrűs SchQ3: Gyűrűs SchQ5: Gyűrűs K8: Matty térképén Gyűrűs puszta, Gyűrűs puszta, Gyűrűs K12, MoFnT2, Hnt, Bt: Gyűrűspuszta]. Major, az épületek még állnak, de senki sem lakik már ott. Gyűrűs középkori magyar falu (Csánky 2:488) a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A múlt század elejétől vált ismét lakottá. Lakói zömmel magyarok voltak. A múlt században 10—30 között ingadozott a lélekszám. 1930-ban 48, 1970-ben 30 lakosa volt. 51. szh. Bâbinâ grédá 'Babina greda' S, sz. Az szh. név jelentése: 'öregasszony dűlője'. 52. Tót-földi temető Temető. 53. Tót-föld: Tótok földje [Bt: TóíorcföZdje] S, sz. Ügy tudják, hogy a Kupuszináról áttelepültek földje volt. 54. Töltés Árvízvédelmi töltés. 55. Gátőrház Ua. 56. Módva, '-ba [MoFnT2 : Módva-erdő] S, e. Az adatközlők nem ismerték: 32. K8 Dugi lézs — 36. K8, 12: Kodrasztik P Pod Rásztik — 38. K12: Bara — 42. K8 1873: BiŰ 148., 508.; 1891: BiŰ 149., 150. — K12=1895: Kataszteri térkép. (Kb. csak a fele. a többi elveszett.) ;

— P: 1865. Pod bielom brdom — 46. KI2: Ogrukla — Hnt: 1973. — Bt: 1977. — MoFnT2: Zezicze. 1978. Az írásbeli nevek forrásai : K8=l854/55 : Gyűjtötte: Hideg Mária főisk. halig. — BiÜ 504.; 1858/59: BiŰ 505.; 1859: BiŰ AdaíícözZő: Bosnyák Márián 55 é. 506.; 1866: BiÜ 146., 507.; 1867: BiŰ 147.; 318. OLD OZd, -on, -roi, -ru, -ra, -i [BCl: TJyto BC4: Yytó BC5: Vito BC6: OZd vei Ujto BC8: OZd oder Ujtó SchQl: OZd alias Ojtó SchQ2: Ojtó SchQ3—9, K8, 9: ~ K12, P: Old Hnt, Bt, MoFnT2 : ~]. — T: 1394 ha/2423 kh. — L: 602. A török hódoltság kezdetén még két külön települést alkotott OZd és Űjtó. Üjtó a hódoltság végéig lakott magyar falu volt. Lakossága később, a 18. sz. folyamán OZd-ra települt át, és ettől kezdve a falu két néven szerepelt. Még a múlt század közepén is használták az OZd falunév mellett az Űjtó nevet. A század végétől már csak az OZd név volt használatos. A 18. században a lakosság református magyar; a múlt század elejétől katolikus magyarok is megtelepültek itt. A múlt század köze-