Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

317. ALSÓSZENTMÁRTON • . Szentmárton, -ba, -bol, -bu, -ba, -i: szh. Szemártin, u Szemártinu, iz Szemártinâ, u Szemártin, a melléknévi alak csak így: Hová való? iz Szemártiná [BC5: Sz. Marton BC6: Szent Márton BC8: Dráva Szt. Mártony SchQl: Sz. Mártony SchQ2, 4: Szent-Mártony SchQ3, 9: Szt.-Márton SchQ5: Sz.-Márton SchQ6—8: Szent-Márton K8: Drávaszentmárton K12, P: Dráva Szt. Márton Hnt, Bt, MoFnT2: Alsószentmárton] — T: 1368 ha/2378 kh. — L: 1141. A török hódoltság alatt Szentmárton falu elnéptelenedett. A Rákóczi szabadságnap:c után népesedett be horvát (sokác) lakókkal. A múlt században kezdődött a magyarok, németek, később a horvátok és szerbek beköltözése. A század végére igen jelentős, 1900-ban már 193 főnyi cigány kolónia alakult ki a faluban. Századunk első felében a horvát lakosság erősen megcsappant. 1930-ra a horvát (sokác) népesség 2/3 része elhagyta a falut, ugyanakkor megnőtt a magyar anyanyelvűek száma. 1930-ban a faluban 380 magyar, 26 német, 198 horvát és 384 cigány anyanyelvű, a kisebb külterületi lakott helyeken 48 magyar és 1 horvát élt. 1970-ben külterületével együtt 772 magyar, 27 német és 274 horvát lakosa volt. — A horvát (sokác) lakosság jelentős része elköltözött, faluban ma nagyobb részben cigányok laknak. Alsószentmárton [1332—5: de S. Martino: Györffy 1:390, 1773: Dráva Sz. Márton: Lex.Loc. 29]. A Szentmárton hn. a falu templomának védőszentjére utal. A megkülönböztetett szerepű R. Dráva- előtag a Dráva közelségével, az újabban adott Alsó- [1903: Mező: HivKözs. 2:247] pedig egyfelől a megye alulsó, déü részével kapcsolatos, másfelől pedig korrelációban van a Dráva folyása mentén feljebb fekvő Felsőszentmárton előtagjával. (FNESZ. 51.) 1. Petőfi Sándor utca [~] U. 2. Kosut Lajos utca [~] U. 3. szh. Krcsávine 'Krcevina' [K8, 12: Krcsevina P: ? Kercsavina ? Korcsavina; sz] S, sz. A név 'irtásföld' jelentésű. 4. Templom. 5. Alkotmány utca [~] U. 6. Táncsics Míháj utca [~] U. 7. Szabadság út [~] U. 8. Dankó Pista utca [~] U. 9. Cigánytelep [K12: Czigánváros Hiv. Dózsa György u] U, Fr. 10. szh. Pod cërik 'Pod cerik' S, sz. A név jelentése: 'cser alatt'. 11. szh. PoZovinyá tábla 'Polovinja tabla' [MoFnT2: ~] S, sz. A név jelentése: középső tábla'. 12. szh. Gore [K8, 12: ~ P: Góre; sz] S, sz. A község határának legmagasabb része. Értéktelen szőlő is volt itt, a tsz kiirtotta. Ide tartozik: 10., 11., 16. A név jelentése: 'fenn'. 13. Második kereszt Ke. 14. szh. Piëszkovë 'Pjeskovi' [K8: Pieszkovi P: IPieskove ? Pieskova; sz] S, sz, akácos. Homokos, rossz termőföld. A név jelentése: 'homok(ok)'. 15. szh. Adicà [K8: Adicza] S, sz. A név jelentése: 'mocsaras, vizenyős hely'. 16. szh. Pod ràkitë S, sz. A név jelentése: 'fűzfás, rekettyés alatt'. 17. szh. Pod monyoros 'Pod Monjoros' [K8, 12: Kod monyoros P: Kod Monyoros, Kod Monyoros erdő] S, sz. P. szerint a Kod Monyoros erdő „herceg Lippe György uradalmához tartozik". A név jelentése: 'mogyorós alatt'. 18. szh. Cërno bláto 'Crno blato' [K8: Czerna Blata P: ICserno Blatto ? Csomó Blatto; sz] S, sz. Korábban mocsár volt. A név jelentése: 'fekete mocsár'. 19. szh. Monyoros 'Monjoros' [K8, 12: Monyoros MoFnT2: Mogyorós] S, sz. 20. szh. Dárovác 'Darovac' [K8: Kod Darovácz P: Dárovátz; sz] S, sz. A név jelentése: 'ajándékozott (föld)'. 21. szh. Jâszënik 'Jasenik' [K12: Jaszenik] S, sz. A név 'kőriserdő' jelentésű. 22. EZső kereszt Ke. 23. szh. Lánik 'Lanik' [K12: Lánik P: ILacsïh tLecsih; 1] S, sz. A név 'lenföld' jelentésű. 24. szh. KZokocsik 'Klokocik' [MoFnT2: ~] S, sz. A név jelentése: 'hólyagfás erdő'. Talán a magyar csomoros nyár a szh. fanév megfelelője. 25. Legelő [K8, 12: ~] S, r. (L. 41. is.) 26. szh. Utrinë 'Utrina' S, sz. A név 'marhacsapás' jelentésű. 27. szh.