Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás
Az adatközlők nem ismerték: 16. K9, 12: Akol eleje — 21. K12: Szigeti berek — 22. K8: Maláka — 25. K9: Gőtsös hidi, Götsőshidi — 86. K9: Fodicser, Fodi Cser — 32. K9: Cseresnye — 37. K8, 9: Széna rétje — 41. K8: Nagy sziget K9: Nagy Szeged — 43. K9: Faluhely — 44. K8: Puszta-malom — 46. K8: Malom berekalja — 50. K8: Mogyorós alja — 67. K8, P: Határ K9: Határi K12: Határ és foksziget — 68. K8: Liget 72. K12: Ligetalja — 74. K8: Szilvás — 78. K8: Parrag széna K9: Parag — 80. K8, 9: Orbán utja K12: Orbán alja — 82. K8, 12: Eperjes allya, Eperjes alya P: Eperjes — 83. K8, 9, 12: Nagy széna — 84. K8: Oldi erdő alja K9: Oldi erdő allya, Oldi erdő alya P: Oldi erdőallya — 85. K8: Göjeni rétek, Göjéni rétek K9: Gojeni — 86. K8: Kakócsa, Kakótsa — 87. K8: Baski Bő, Baski-bő K9: Báski bő. Nem tudtuk lokalizálni: P: Oldi uí melletti; sz. Az írásbeli nevek forrásai: K8=1854: BiÜ 228.; 1866: BiÜ 228/a.; 1870: BiÜ 231.; 1871: BiÜ 230.; 1888: BiŰ 232.; 1893: BiŰ 233. — K9=1853. BmK. 95. — K12= 1884, Kataszteri térkép. (A községi tanácsnál hiányos.) — K16=1926. KT 5661. — P: 1865. — Hnt: 1973. — Bt: 1977. — MoFnT2=1979. Gyűjtötte: Horvát Zsuzsanna főisk. halig. — Adatközlők: Gyenis Sándor 54, Karlaki Gyula 50, Sánta János 78 é. 316. ILLOCSKA Ilocska, -r, '-rol, '-ru, '-ra, -i: szh. Illocska, iz Illocskë, iz Illocské, u Ilocsku Illocsánin 'illocskai (férfi)' Illocsânkâ 'illocskai (nő)' [BC1 : Illochka, Chatard BC5: Illocska alias Uylak vei Csatt («= Illocska másként Újlak vagy Csat) BC6: Uj-Lak BC7: Illocska seu Újlak (= Illocska vagyis Újlak) BC8, SchQ4— 9: Illocska SchQl—4: Illotska KB, 9, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Illocska]. — T: 1525 ha/ 2650 kh. — L: 374. Újlak középkori magyar falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A hódoltság végén már újra lakottá lett; ettől kezdve g.kel. délszlávok éltek itt. A falu régebbi magyar Újlak nevét a 18. században fokozatosan szorította ki a délszlávok által meghonosított Illocska név. Űjlak mellett feküdt egykor Csat középkori magyar falu [Györffy 1:293], A török hódoltság alatt ez is elnéptelenedett, majd itt is délszlávok telepedtek meg. A 18. század elején egybeolvadt Illocskával. 1724-ben még Csat néven is nevezték íiíocsfcáí. A 18. század utolsó évtizedeiben a délszlávok mellé németek telepedtek le Illocskán. A múlt század utolsó harmadában csekély számú magyar lakosság is megjelent itt. Az 1. világháború utáni évtizedben a helyi szerb lakosság zöme Jugoszláviába optait. 1930-ban külterületével együtt 48 magyar, 438 német, 4 horvát és 48 szerb anyanyelvű élt itt. 1970-ben 238 magyar, 86 német és 17 délszláv lakosa volt. — P. szerint a falut IiZocs-nak és ííloczká-nak is nevezik. — Fcs.: „Illocskai határba vargyuk kodácsúnak..." (Berze-Nagy 2:594.) — A második világháború után betelepült magyar lakosság a szerb-horvát dűlőnevek nagy részét átvette és használja. — A kevert lakosság miatt a falu nyelvjárása nem egységes. Illocska [1320: ? Wylak: Györffy 1:399; 1528: Wylakcza: Reuter: BarKözTel. 149; 1773: Ilocska: Lex.Loc. 26]. A m. Űjlak (tkp. 'új település') hn. -csa képzőbokros származéka. A szb.-hv. Ilocac 'Illocska' hn. a magyarból való, de a m. Il(l)ocska hangalak kialakulásában is számolhatunk szb.-hv. hatással; vö. szb.-hv. ílok 'helység a Szerémségben a Duna mellett' < m. Űjlak. (FNESZ. 289.) 1. Fő utca [Kossuth u] U. 2. Kérészt Ke. (L. 10., 13. is.) 3. Tanács: Tanácsház É. Tanácsi kirendeltség. 4. Temető köz Köz. 5. Emlékmű Felszabadulási emlékmű. 6. Nagy-gödör G. Építkezésekhez innen hordták a földet. 7. Temető Ua. Ide tartozik: 8., 9. 8. Katolikus temető. 9. Református temető. 10. Kérészt Ke. (L. 2., 13. is.) 11. Iskola É. Általános iskola volt, most könyvtár. 12. Katolikus templom Ua. 13. Kérészt Ke. (L. 2., 10. is.) 14. Szerb templom Ua. 15. Mozi: Kultúrház É. Ua. 16. Bót É. Élelmiszer- és italbolt. 17. Téesz-iroda É. Tsz-iroda volt, ma lakóház.
