Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

Az írásbeli nevek forrásai: K8=1854/ 55: BiŰ 504.; 1858/59: BiÜ 505.; 1859: BiÜ 207.; 1859: BiŰ 506.; 1866: BiÜ 507.; 1873: BiŰ 508.; 1884: BiÜ 509.; 1905: BiÜ Kim. 1., 7. sz.; 1906/07: BiÜ 510/1., 2. — K12=1909. Kataszteri térkép. — P: 1865. MoFnTl: 1971. — Hnt: 1973. Bt: 1977. — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Balogh Rózsa főisk, halig. — Adatközlők: Rozs Gábor 70, Szolga Dezső 63, Tóth Sándor 65 é. 315. EGYHÁZ A S HARASZTI Haraszti, -ba, -bő, -bu, -ba, haraszti [BC1 : Haraszteny BC4—6, 8, SchQl—9, K8, 9, 12, P: ~ Hnt, Bt, MoFnT2: Egyházasharaszti]. T: 1100 ha/1972 kh. — L: 463. A török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott vidék volt. Pesty Frigyes adatközlői szerint a falu lakói 1700 körül költöztek az erdőktől és berkektől jobban védett mai helyre. Lakossága magyar; csak a múlt század legvégétől élt itt néhány német anyanyelvű. 1930-ban 432 magyar és 1 egyéb anyanyelvű lakta; 1970ben a faluban és Livodapuazitán 429 magyar, 26 német és 10 délszláv élt. — P. sz. „Fekvési helye volt a most körülte fekvő szántóföldek egy részén, mely pusztának hivatik. Mostani fekvési helyét 1700 körül nyerte, a hová a ráczok akkori üldözése elől kénytelenittettek menekülni, hogy a nagy erdőség és az egész falut körülvevő süppedékes berektől védve legyenek. Jelenleg is berektől vétetik körül". — Az egyik adatközlő szerint „Ahol most van a falu, régen sziget vót. Ot csak egy ház vót, a halászház. Fonyot vót az ódala, sárral tapasztották az ódalát. Mer csak ëty ház vót, azért neveszték Etyházasharasztinak". — Fcs.: Három falu, Kistapolca, Siklósnagyfalu és Egyházasharaszti lépcsőzetes magasságban helyezkedik el. Ezért a következő mondás járja az öregek között: „Ha Tapolca úszik, akkor Harasztiba a templomot gereblével kell keresni". Egyházasharaszti [1294: Hegyhazas Harazty : Györffy 1:312]. Az utótag a haraszt '(kocsányos) tölgyfákból álló erdő' -i képzős származéka. Az Egyházaselőtagnak 'templommal rendelkező, templomos' az értelme. (FNESZ. 199.) 1. Újtelep Fr. Üj lakótelep. Az egyik adatközlő szerint az építkezéseknél régészeti értékű cserépdarabokat Utlállak. 2. Vídu-húz É. Vida nevű emberé volt, most iskola. (L. még 3. is.) 3. Uj iskola É. Általános iskola. (L. még 2. is.) 4. Községháza É. Községi Tanács. 5. Régi iskola É. Iskola volt, most lakóház. (L. még 7. is.) 6. Templom utca [Petőfi u] U. 7. Iskola É. Régebben iskola volt, most lakóház. (L. még 5. is.) 8. Szobor: Hősök szobra Első világháborús emlékmű. 9. Református templom. 10. Fő utca [Kossuth Lajos u] U. Nemigen használják sem a népi, sem a hivatalos nevet. 11. Egészségház. 12. öreg kut Régi gémeskút. (L. 61. is.) 13. Pásztorkut Kút. 14. Pásztorház É. A községi pásztor lakik benne. 15. Sziget, -be [K8, 9, P: ~; sz K: ~] S, sz. 16. AJcoZ-bere'fc; Akol eleje [K8: Akol berke; sz, Akolyberke; mocsár, Akol eleje; sz K9: Akol berke; mocsár, sz, AkoZ eleje; 1, mocsár, r, sz K12: Akolberek, AZcoZ eZeje] S, sz. 17. Bisota, '-ba: Sári-berék [K8: Sári berek; 1, r, sz K9: Sári berek; 1, mocsár, r, sz K12: Sári berek P: Sári berek; sz] S, sz. P. szerint „jelenben a Sárinak nevezett puszta (majorság) közelében fekszik, s hajdan berek volt". 18. Szaró-gyakor [K8: ~; sz K9: Szaró gyakor; 1, mocsár, r, sz K12: ~] S, sz, r. 19. Nagy-Bojár [K8: ~; sz K12: Nagybojár P: Kis és nagybojár; 1] S, sz. P. szerint „a most is nagy mennyiségben rajta levő bokrokról". 20. Bojári ut Űt. 21. Berek, -be [K12: Szigeti ~]. Nádas, sasos berek. 22. [K8: Maláka; mocsár] 23. Bisotai ut Űt. 24. Hosszú-fődek [K8: Hosszú föld K1.2: Hosszú föld] S, sz, r. 25. [K9: Gőtsős hidi,