Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

Tenyő K12: Penyő sürüje; 1, r Bt, MoFnT2: Penyő sűrűje] S, sz. Erdős, berkes rész volt. Az erdőt ma is többen sűrűnek mondják. 63. Potos, -ra: Potos-hát [K4: Potos hátya; e K8: Potoshát; e K9: Potos; e KIO: Potos K12: Potoshát; r, 1] S, sz. A. sz. mocsaras terület volt. A törökök elől ide menekültek a faluból. Csak bottal lehetett benne közlekedni, — mondják az öregek. 64. Netecs, -be [K8: Netecs; 1, folyóág K12: Netecs; r] S, sz. 65. Jégverem: Jégverőm: Jedina, -ba [K8: Jégverem; sz K9: Jedina; e KIO: Jégverem, Jedina K12, MoFnT2: Jégverem] S, sz. A zajló Dráva erre a területre nagy tömeg jeget szokott kitúrni, ami sokáig megmaradt. 66. Pető-gát [K9: Petőgát; 1, r, sz KIO: Petőgát] S, r. 67. Dráva- '-ra [K12, P, MoFnTl, Bt, MoFnT2 : ~; Folyó] Folyó. Az adatközlők nem ismerték: 21. K4, 9, 10: Csikgát K8: Csik gát — 45. KIO: Csehitószél — 47. KIO: Sásvölgy — 55. K12: Sziget — 58. KIO: Kerék Berek — 62. K4: Petősürüje K8: Fenyősürüje, Fenyő sürüje KIO: Tenyő. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K4=1842: SiUrad. Sons. fasc. 694. — K8=1865 e: BiÜ 108, 1867: BiŰ 110 — K9=1853: BmK 50 — K10=1857: BiK 39 — K12= 1866: Kat. színes birtokvázrajz — P: 1865 — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Józsa Klára főisk. hallgató, Tóth Irén főisík. hallgató. — Adatközlők: Kórósi Lajos 55, Gyovai Lajos 53 é. 311. DRÁ VAP ALKON Y A Palkonya, '-r, '-roi, (-'ru,) '-ra, -i [BC1, 4: Pakonya BC5, 6, SchQ2—5: Palkonya BC8 : Dráva Palkonya SchQl : Palkonya SchQ6—9 : Dráva-Palkonya K8, 9, 12, P: Dráva Palkonya Hnt, Bt, MoFnT2: Drávapaikonya]. — T: 1013 ha/1760 kh-L:444. A török hódoltság idején valószínűleg folyamatosan lakott magyar falu volt. A múlt század közepétől nem folyamatosan jelentős cigány közösségek is laktak a falu területén. Néhány horvát anyanyelvű is betelepedett. A századvégen egy-két német is élt itt. A falu lakossága az 1900-as népszámlálás idején 700 fölé emelkedett: ekkor 601 magyar, 6 német, 11 horvát és 98 cigány anyanyelvű lakosa volt. 1930-ban 496 magyar és 1 egyéb anyanyelvű lakta, 1970-ben pedig 439 magyar. — P. sz. azért nevezik a falut Palkonyának, mert „hajdanta Podgaiczi Schlavoniaá Pál nevű pap valami közel eső kopolyába lovaival együtt belesüllyedt — melybe a lovak be is vesztek —, ló rácul = konya, és ettől Palkonya". — Fcs.: A „Hová valósi?" kérdésre büszkén mondják a helybéliek: „Palkonyai". Ha jön az árvíz, akkor csak így válaszolnak: „pókonyai". — Fcs. van még Gordisa alatt! Drávapalkonya [1363: Palkanya: AnjouOkm. 6:123]. A Palkonya hn. szláv eredetű, de a részletek bizonytalanok. (Bővebben lásd Palkonya község etimológiája alatt!) A megkülönböztető szerepű Dráva- [1773: Lex.Loc. 29] -előtag a Dráva mellékére utal. (FNESZ. 188, 496.) 1. Főső faluvég: Mágnásnegyed [Sallai u] U. A második népi név tréfás elnevezés, mert a falu módosabb családjai laktak itt. 2. Pásztorház É. A falu kanászának szolgálati háza. 3. Téglaégető [K8: ~]. Az 1940-es évek elejéig égettek itt téglát. 4. Téglaház É, lakóház volt; ma már nincs meg. 5. Bót Vegyesbolt. 6. Kocsma Italbolt. 7. Fodbalpája. 8. Fő utca [Sallai u] U. 9. Harangozókert S, k. Az egyház tulajdona volt. Mindig a harangozó használta. 10. Kapisztás, -ba Gödrös, bokros terület. 11. Gyakorlókert S, k. Az iskolások tanultak itt fát szemezni és oltani. 12. Községháza Tanácsház. 13. Klub: Iskola É. Kultúrott-