Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

166. Zélity-tanya: Vak Rác-tanya S, sz. Az egykori tanya tulajdonosa fél-szemére vak volt. 167. Adrainta: Adrahinta: Adróhintó: Adrainta-Bokros : Adrahinta-Bokros [K8: Adrahinta; e K9: Adrahinta; 1 K12: Adrahinto] S, Gs, mlen. Berkes hely. Korábban nádas, bokros rét. Sok fűzfabokor volt itt. A vesszőt kosárkötésre használták. A gödrökben kendert áztattak. Egyes a. sz. a név a hadra hítta kifejezésből ered, ui. Béla király hadba hívta tatárjáráskor az ide menekült népet. Mások szerint a törökök elől menekültek ide. OrmSz: „A hagyomány szerint kinn a határban hintázó lányokra hirtelen török lovasok csaptak. Nevetve álltak közéjük, s adrainta kiáltással magasra lökdöstek a lányokat. Innen a dűlő neve". 168. Farkas-tanya S, sz, akácos. Tanya volt. Tulajdonosa nevét viselte. 169. Cse Tivadar-gunyhó Tö. A kunyhó nincs már meg. Cseh Tivadar őrzött itt disznókat régen. 170. Vízimalom: Vízimalom. Ma. volt itt. Őszszel kihúzták, tavasszal ismét vízre vitték. 171. Dráva, '-ra [K8: Dróüa folyó; Vf, Folyó Dráva; Vf K9: Dráva; folyam Bt, MoFnT2 : Dráva; Vf] Vf. 172. Csókási-tanya Ta volt itt. Csókást nevezetűé volt. Az adatközlők nem ismerték: 47. K8: Hitre m., Hitre megye K8, 9: Hitremegye — 58. K8: Endő foka — 11. K8: Ivánmáka. Nem tudtuk lokalizálni: K8: Káposztás; sz K9: Kapisztás, Kapusztás; 1, r, sz, belterület P: Káposztás „káposzta termelésre alkalmas szántók". (Talán a 99-es számmal jelölt hely környékén volt.) — K8: Nagy irtás; sz K9: Nagy Irtás; r, sz P: Nagy irtás; sz „hajdan erdő volt". (Valószínű, hogy a Nagy-rét valamelyik részét nevezték így.) K9: Szorintisztás, Szörintisztás; e K8: Velencze; e. Az írásbeli nevek forrásai: K8= 7/1863: BiÜ 906, 1868: BiÜ 905 — K9=1853: BmK 315 — K12=1884: Kat. színes birtokvázrajz — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Tarr László főisk. hallgató. — Adatközlők: Benedek Lajos 86, Dömötör János 75, özv. Bonyhádi Józsefné Papp Julianna 75, özv. Molnár Gyuláné Berta Julianna 74, Berta Lajos 71, Kovács István 70, özv. Papp Mátyásné Benedek Julianna 68, Dömötör Jánosné Izsák Zsuzsanna 67, Böbék Lajos 65, Csötönyi József 63, Csöme Lajos 62, Kozma Sándor 61, Böbék Lajosné Balogh Mária 61, Börcsök Józsefné Magdó Julianna 55, Kozma Sándorné Bonyhádi Mária 54, Börcsök József 51, ifj. Benedek Lajos 51, Benedek Kálmán 51, Horváth József 50, ifj. Berta Lajos 49, ifj. Dömötör János 47, Horváth Józsefné Faragó Julianna 43, Hilyovszky László 42, Ledő József 73, Kamu Lajos 67, Tarr János 66, Kamu Lajosné Ács Mária 63, Tarr Istvánné Döme Anna 50, Molnár Gyula 50 é. 3 10. DRÁVACSEHI Csehi, -be, -bül, -be, csehi [BC1: Chehi, Chehi tóó, BC4: Ocsy (?), BC5, 6, 8, SchQ2—9: Csehi, SchQl: Csehé K4, 8, 9, 10, 12, P: Csehi Hnt, Bt, MoFnT2: Drávacsehi] — T: 740 ha/1299 kh — L: 288. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar falu volt; lakossága a 18. és 19. században is színmagyar. Az első világháború után pár német, iU. horvát család telepedett itt le. 1930-ban 352 magyar, 7 német és 2 egyéb anyanyelvű lakosa volt; 1970-ben 282 magyar és 6 német lakta. A múlt század végén két puszta alakult a falu határában : Csehipuszta és Jégverempuszta. Ezeknek 1930-ban 39 magyar anyanyelvű lakója volt. Az 1970-es népszámláláskor ezek már nem szerepelnek. — P. sz. „Lakói magyarok. ... a határa bőköznek neveztetik. Eleinte szegény volt a nép, amely miatt kénytelen volt összefogni egyik ember a másik jószágával; — így történt, hogy összefogták a lovat az ökörrel, és midőn nógatni kellett a szegény párákat; egyik monda az ökörnek Csál a másik biztatá lovát... hü így összekapcsolván a kettőt, lett falunk