Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

val. 40. [K8: Domb; sz]. 41. Bika-rét S, Mlen. Hét volt régebben. 42. Kis-hid Híd. Fahíd volt, most földhíd a szabályozás előtti Vf medre fölött. 43. Cigánysarok: Cigán-sarok: Régi-összefojás holtág. Itt találkozott a Cs építése előtt a Pécsi-víz két ága. Környékén cigányok laktak. 44. Kapisztás, -ba: Kapisztás-kert [K8: Káposztás; r, 1 P: Káposztás rétek] Ds, akácos. Régen 1 volt, utána fölszántották. 45. Nagy-hid: Fahid Híd. Régebben ez volt a legnagyobb híd. A 2. világháborúban fölrobbantották. Jelenleg földhíd. Vö. 42-vel! 46. Cuni-hidirét: Rugás-szél [K4/b: Czuni rétek K8: Czinihidi-rét; r K9: Magyaroska hidja; 1, r, sz KIO: Magyaroshidja] Vö, r. A dűlő végében van a 39. Vö. még 59-cel! 47. Szigeti-víz: Szigeti-árok: Fehér-víz: Szigetvári-árok [K4: Fekete Visz; Vf K9: Fekete víz; Vf K12: Fekette viz; Vf P: Almás vagy Fekete viz; Vf Bt, MoFnT2: Fekete-víz; Cs] Cs. Neveit részben azzal magyarázzák, hogy Szigetvár környékén ered, részben tisztaságával. 48. Darab-árok vízmeder. A régi szabályozás maradványa. 49. Szilvás, -ba: Szilvás-kert [K8: Szilváskert; r P: Szilvás kert; r] sertésakol, akácos veszi körül. 50. Lovak gödri: Lovak gödrik. Lovak gödre: Lohak gödre: Loak gödrik G. Valószínű, hogy a 47. szabályozásakor keletkezett. Lovak itatóhelye volt. Egyesek úgy tudják, hogy két ló belefulladt a vizébe, azért hívják így. 51. Hérvadás, -ba [K8: Hervadás; sz] S, sz, e. Rövid ideig Cserkész-erdőnek, Cserkész-tanyának is hívták, mert cserkészek táboroztak itt. 52. Kis-mező [K8: Kismező; sz K9: Kismező; 1, r, sz KIO: Kismező; 1 P: Kismező; sz] S, sz, sző. Régen 1 volt. 53. Pajó, -ba [K8: Pajó; sz K9: Pajó; 1, r, sz KIO: Pajó; 1 K12: Pajó P: ~ ; sz, Palyó; sz] Ds, sz. 54. Pajó-vőgy Vö, vizenyős r. 55. Vágott-mégye [K8: Vágót megye; sz, Vágott megye; sz, Cuni erdő; sz K12: Vágott megye P: <**; sz] lejtős, sz. Háromszög alakú dűlő. Több emberi és állati csontvázat meg kardot, karperecet találtak itt a 47 szabályozásakor. 56. Itató-kut Kút. Itt nem deleltettek, csak itattak. 57. Disznó-délelő. 58. Bika-rét. S, akácos. Régen r volt. A községi bikáknak itt kaszáltak szálastakarmányt. 59. Rúgás, -ba: Rúgás, -ba [K8: Rúgás; sz, Rácgödör; sz K12: Rugas P: Rúgás; sz, Rácz gödre; Tó] lejtős, sz. Régen 1 volt. — P. sz. Rúgás "A mostani Szaporcza község lakosainak egy része, innét költözött mostani lakóhelyére". Rácz gödre "az 1827-i árvíz csinálmánya; nevét a szomszéd föld tulajdonosa nevéről vette". Ide tartozik: 46. 60. Nagy-mező : Kis-malom [K8: Kismalom; sz, Cseralja; sz, Nagykert; r K12: Kis malom] S, sz. Régen 1 volt. Második nevét ritkán használják. 61. Láz, -ba: Nagy-mező [K8: Lááz; sz K9: Láz; 1, r, sz KIO: Láz düllö; 1 K12: Láz] S, sz, régebben 1. Ide tartozik: 81. 62. Pav-vőgyi [K8: Papvölgy; sz P: Pap völgy; sz] mélyebb S, sz. 63. Középső-gödör: Kendöráztató-gödör: Közepső-gödör: Nagy-gödör : Teknyősbékás-gödör : Piókás-gödör [P: Nagy gödör; Gs, Mf hely, régen itt Vf volt. Kendert áztattak benne. Belenyúlott egy fa, azon mindig teknősbékák sütkéreztek. Sok pióca is volt benne. — P. sz. "az 1827-i árvíz csinálmánya. 5—6 öl átmérővel, vízinövénnyel tele". 64. Széső-gödör : Kisgödör: Kerek-gödör [P: Kis gödör; Tó] G. Kiszáradt, ma már ritkán van benne víz. Ez is kenderáztató volt egykor. Vö. 63-mal! 65. Egyszál-hid Híd. Gyaloghíd volt. Az áradás mindig elvitte. 66. Harmatos, -ba [KB: Harmatos; 1, r K9: Harmatos; 1, r, sz KIO: Harmatos; r K12: Harmatos P: ~; sz, Harmatos rétek; r, lapályos, vízállásos helyek] S, mélyedések vannak benne, r, 1. 67. [K8: Göcsöshát; 1 (vízágas)]. 68. Ó-árok: Ó-Kanáris (a Fekete-víz holtága) mlen. 69. [K8: Biro Ferkó háttya; 1 (vízágas)] 70. Hétöles [K8: Hétöles] S, sz. A közelében levő 71-ről kaphatta a nevét. 71. Hétöles [P: ~ MoFnT2: Hétöles-tó; Tó] Tó. — A. sz. a Dráva áradásakor keletkezett. Hét öl volt a mélysége. — P. sz. "az 1827-iki árvíz csinálta kerekded, 20 öl átmérőjű, 7 öl mély, minden vízi növény