Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás
3 0 7. CŰN Cun, Cún, -ba, -bú (-bu, -bun), -ba -i'[BCl: Cz'óm (!), Czuny tóé BC4, 6, SchQl—9: Czun BC5: Csun (!) BC8: Czúnn KI: Cun K4/a: Cún K4/b: Czim-K8, 9: Cun K12, P: Czűn Hnt, Bt, MoFnT2: Cún] — T: 1844 ha/3202 kh — L: 513. A török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan laktak itt. Lakossága napjainkig magyar, 1930-ban 313, 1970-ben 440 fő. — A. sz. a falu neve Szuny volt, a rengeteg szúnyogról nevezhették így. — Fcs.: cúni szúnyogok. Tavasszal mondták, ha korán megjelentek a szúnyogok: De korán megjöttek ezek a cúni legények! De mérgesen csípnek ezek a cúni legények! Egy(ik) falurészről a cúniakat csörvőcieknek is nevezték. Csúfolták a szomszéd falubeliek így is őket: Cúnba is van tollsöprű; meg így is: Cúni kapca, rádi rác. Túróslepénynek, cúni borsónak is nevezték őket. A cúniak a környékbelieket így csúfolták: a szaporcaiak: bëbëkak, bébekások, Piski: a világ közepi, a kisszentmártoniak: túróslepény, a tésenfaiak: az engödelöm, a drávacsepelyiek: pupákok, a drávapalkonyaiak: tutuk. A szaporcaiakat kötényösnek is mondták, mert mindig kötényt hordtak. Gugásoknak, géjvásoknak, gelvásoknak is csúfolták őket, mert a rossz ivóvíztől sok golyvás volt a faluban. Cun [1244/1347/?: Chun: Györffy 1:291.]. Talán szláv eredetű szn.-ből keletkezett magyar névadással: vö. + 1232/1384/1393: Cun szn. (Sztp. KritJ. 1:158.). Feltehető előzményéhez vö. szb.-hv. Cunic csn. Lásd még szb.-hv. Cunj 'helység Pula közelében'. (FNESZ. 152.) 1. Ëgysor [Fő utca; u Petőfi u] U. A hivatalos neveket nem használják. 2. Iskola É. 3. Templom-domb D. A templom előtt az eső többször mosott ki koponyát, sarkantyút. A domb egyszer beszakadt. Az üregben csontokat találtak. Ügy tartják, hogy a török időben temető lehetett itt. 4. Templom É. — A. sz. Csécsi nevezetű ember építtette az unokája által talált arany értékéből. 5. Tanács: Tanácsház: Tanácsépület: Tanácsépület: Kultúrház: Mozi É. Nevei rendeltetésére utalnak. 6. Bót: Kocsma É. 7. Kocsmahej: Kocsmahel: Régikocsma-hej: Régikocsma-hel. Régebben itt volt a kocsma. Ma részben beépített terület. 8. Űj-sor: Bokrosiak : Űj utca [Szabadság u] U. A 66. sz. dűlő területének nagyobb részén épült ez az utca. Régebben külterület volt. 9. Nagy-köz [Fő u, Beloiannis u] U. A hivatalos neveket nem használják. 10. Kis-köz {Fő u, Beloiannis u] U. Lásd 9-nél. 11. Csöryőc, -be [K4/b: Cservőcz] Fr. A falu déli részét hívják így. Más falubeliek az egész lakosságra is használják ezt a nevet. 12. Vesszős-vőgy : Csemete-kert Vö, vesszőt szednek itt kosárkötéshez már nagyon régóta. 13. Nádigai-erdő : Mogyorócskai-erdő : Tőfás: Tölös, -be [K4/a: Gyurka Réth; r darabocska] S, e. Tölgyes lehetett. 14. Nádiga [K4'a: Praedium Nádiga; e K4/b: Nadiga K9: Nádiga, Nadiga K12: Nádiga P: ~; e Bt: Nádigapuszta MoFnT2: Nádiga] S, Vö, e, sz. 1940-ig gr. Benyovszky Rudolf birtoka volt. — P. sz. "a körülötte fekvő nádas helyről vette nevét". Ide tartozik: 12. 13. 15. Kanáris, -ra: Fekete-víz: Szigeti-víz: Fehér-víz: Kémösi-víz [K9: Vf berajzolva Bt, MoFnT2: Fekete-víz] Cs. 16. Nádigai-híd : Nádig ai-fahíd: Bíróféle nádigai-fahíd Híd volt. Bíró Lajos építtette, mert a vízen túl is volt földje. 17. Nádiga: Nádigapuszta: Nádigai-tanya [Bt: Nádigapuszta MoFnT2: Nádiga]. Századunkban kezdték lakni. 1930-ban kb. 20 magyar anyanyelvű lakosa volt, 1970-ben 3. Jelenleg már csak rom. 18. Nádigai-legelő S, 1. 19. Mosó, -ra: Mosóhel: Mosóhej Cs. Valamikor itt mostak, fürödni is jártak ide. 20. Megye-árok: Megye-árok Nádigánál Vf. A grófi birtok és a falu határát jelölte. 21. Mosóikút: Kétági-kút: Mosóheli-kút : Mosóheji-kút : Borjúitató-kút: Marhaitató-kút
