Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

3 0 6. VEJTI Vejti, -be, -hol (-bü), -be, vejti [BC1: Toott Reite (?) BC5: Veite BC6: Veiti BC7, 8, SchQl—

9: Vejti Kl—

12, 16, P, OrmSz., Hnt, Bt, MoFnT2: Vejti] — T: 976 ha/1912 kh — L: 357. A török uralom kezdetén két Vejti nevű falu volt. Az egyik a mai Csányoszrő területén [Horváth—Timár 38. lap 190], a másik a mai Vejti község [Horváth—Timár 40. lap 213], egykor Tótvejti [Káldy-Nagy 90. lap 680]. Ez utóbbi a török uralom alatt is valószínűleg folyamatosan lakott magyar falu volt. A múlt század első felében a falutól DNy-ra, az uradalom területén állott a Kopistya csárda. A végleges úrbéri elkülönzés után itt létesült az uradalmi majorság Daróczyhalma néven. (1865-ben Daróczy Zsigmond volt az őrkanonok a pécsi 'káptalanban.) Lakossága ennek is magyar, csak időnként volt néhány német és horvát anyanyelvű lakosa. 1930-ban a faluban 305, Daróczyhalmán 114, a többi külterületi lakott helyen 31 magyar anyanyelvű élt. Daróczyhalma ma már a falu belterületéhez tartozik. 1970-ben a községnek 349 magyar, 15 német és 5 délszláv lakosa volt. — P. sz. "Vejti határában van a Kopistya csárda, a pécsi káptalan tulajdona, melly jelenleg Daróczy halmának neveztetett; ennek helyén Gazdasági puszta, gazdasági épületekkel, templom és iskola házzal ellátva alakittatik". — P. sz. : "Vejti rév, melly nevezetes ama szomorú eseményről, hogy itt 1830-ik évben a Dráva rendezése alkalmával egyszerre mintegy 300 ember a Drávába süllyedt". — A. sz. ma is él az emléke, de úgy tudják, összesen 73-an haltak meg itt 1830-ban. — Fcs. : "Piskó, Lúzsok, Vejti / Piszkos ... váj ki". — A. sz. a török hódoltság előtt a Pusztamalomi-réteken volt a község. Ahol a lakhelyek álltak, ma is halmok emelkednek. Régi agyagedények, pénz került itt a felszínre. Vejti [1341: Veyteh: Györffy 1:405]. Puszta szn.-hől keletkezett magyar névadással; vö. 1248/1272: Weyteh szn. (Sztp. KritJ. 1:269). Az alapjául szolgáló szn. szláv eredetű; vö. big. R. Boutex szn.; cseh Vojtech szn.; le. Wojciech szn.; or. BoÖMexoe csn. (FNESZ. 686.). 1. Templom köz Köz. Űt az Atak felé. 2. Református templom [Református templom] É. 3. Iskola: Gyülekezeti ház É. Az egykori református felekezeti iskola és tanítólakás. 4. Cikai vég: Cikói vég [Petőfi Sándor u] U, Fr. A Hirics felé vezető földútban végződik. Egysoros utca. 5. Fő utca [Petőfi Sándor u] U, Fr. A falun át a templomig vezető kövesút a Mf, berkes, vizenyős rész fölött. 6. Vejti-berök Mf, Vizenyős. A falu közepén lévő vizenyős, füves, sásas terület a rajta átvezető csatornával. 7. Hősök szobra [Hősök szobra] 1937-ben állították az 1. világháborúban elesettek emlékére. 8. Pusztai sor [Petőfi Sándor u] U, Fr A falu D-i részén az egykori Puszta: Pusztamalomi-dűlő közelében lévő házsor a templommal szemben. 9. Tizennyócnapos házhejek. Fr. A terület birtoklásáért a káptalannak 18 napig kellett robotolni. 10. Kópistyai csárda: Kocsma: Italbót É. 11. Vőgy, -be Mf, k. A falunak a Pusztai-rét fölött lévő területe. 12. Temető-árok [K5: Gyümölcsös árka] Vf a temető mellett. 13. Ó-temető [K5: Gyümölcsös; k] A 19. század közepe óta nem temetkeztek már ide. 14. [K2: Hanef f K3: Dominale; sz, uradalmi kenderföld volt a Kópistyában.] 15. Darócihalma, -ba: Daróci, -ba [K3—4: Kopistya, Kopistya Művelési ág megjelölés nélkül. Uradalmi terület, a múlt század második felében ide építették a daróczyhalmi majorság központi épületeit. SchQ6, 7: Kopistya diverticulum. SchQ8, 9: Daróczyhalma K4: Daróczy halma; belterület az 1859. évi térképre felvázolva későbbi ceruzarajzzal. K5: Daróczyhalmi Puszta; belterület, az 1868-i térképen már eleve felrajzolva. K8: Daróczihalmi Puszta; P Daróczy Zsigmond pécsi kanonokról elnevezve. [Hiv.: Táncsics Mihály u] U, Fr. 16. Magtár [K5: Magtár; É] A tsz tulajdonában. 17. Kastéj, -ba: Kasté, -ba [K5: Tisztilak, Tisz56 Baranya földr. nevei II. 881