Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

Az adatközlők nem ismerték: 41. K12, 16: Siebengraben. Nem tudtuk lokalizálni: K16: Adica. Az írásbeli nevek forrásai: K9=1855: BmK. 170. — K12=1866: Kataszteri térkép. — K16=1926: KT 5661. — Hnt: 1973. — Bt: 1977. — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Mestyán Zsófia főisk. halig. — Adatközlők: Arnold József 62, Arnold Józsefné 60, Havasi Ferenc 75, Orosz Gyula 64 é. 3 0 4. ZALÁTA Zaláta, '-n, '-ru, '-ra, -i [BC1: Zalátay (tó), Szallata (a falu) BC4—6, 8, SchQ3, 4, 6—9: Zaláta SchQl, 2, 5: Zalata KI, 3, Sz, K6, 8, 9, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: ~] — T: 2202 ha/3827 kh. — L: 529. A török uralom alatt is folyamatosan lakott helység volt, lakói magyarok. A múlt század végétől egy-egy német, ill. szláv anyanyelvű is élt a faluban. Határában a 18—19. század folyamán csak időnként települtek meg cigányok; századunk első évtizedétől több állandó telepük alakult ki a falunál, ill a külterületen. A község területén feküdt egykor Kápolna (Csánky 2:497) középkori falu, amely a 18. század elején néptelenedett el. Ezt követőleg csak egy csőszkunyhó állott itt, míg a múlt század utolsó negyedében az uradalmi majorság nem létesült. Ennek népessége 50—70 körül mozgott, nemzetiségileg a falu népességéhez hasonló. 1930-ban a faluban 619 magyar, 3 német és 2 tót, Kápolnán 48 magyar és 1 német, Topolyán és a többi külterületi helyen 28 magyar lakott; ezenkívül az egész községben (külterületével együtt) 5 horvát és 62 cigány anyanyelvű élt. 1970-ben külterületével együtt 524 magyar, 4 német és 5 horvát lakosa volt. — P. sz. „Zaláta fekszik a Dráva folyam mellett; ott, ahol a' folyam Baranya megyei határát érinti. Régi neve Zalató volt, mit a' Helység régi pecsétje bizonyít e' körül írással: Zalató helység pecsétje; és nagyon hihető, hogy e' volt eredeti neve a helységnek, mivel a régi időkben sok tavak által volt környezve, de a' mellyek most ki vannak szárítva". — A. sz. a falu lakói három helyről költöztek a mai területre; mégpedig a Gyulánci, a Pusztai rét és a Pétre nevű helyekről. — Fcs.: Rövid történet szól arról, hogy a pikaocás 'italos' zalátaiak a ködlepte berket át akarták úszni, mert a ködöt víznek nézték. (Berze-Nagy 2:399.) Zaláta [1322: Zalata: Györffy 1:408]. Szláv eredetű; vö. szb.-hv. Zlata hn.; szín. Zlata Voda hn.; cseh Zlatá hn. Tkp. értelme 'aranyos'. Lehetséges, hogy folyóvízről, forrásról vonódott át a név a településre. (FNESZ. 716.) 1. Pénka gödri G. Penka nevű egyén téglakészítéshez innen termelt agyagot. 2. Tüskesi sor U. 3. Jupics köz Köz. Az ott lakó család nevéről. 4. Nagy utca: Kosut utca [Kossuth u] U. A falu főutcája. 5. Pontyosi sor Fr. A Pontyosi-rét alatt van. 6. Malom sor: Cigány sor U. Cigányok lakják. Régen malom volt itt. 7. Ezredös-ház É. Tulajdonosa ezredes volt 1945 előtt. 8. Református templom É. 9. Parókia: Paplak É. A mindenkori református pap lakása. 10. Templomsarok Kert. A templomhoz tartozik. 11. Hősök szobra Szo. Az 1. világháborúban elesettek emlékére állíttatták. 12. Iskola [Általános Iskola] É. 13. Örzsébet-fák Erzsébet királyné emlékére ültették. 14. Ezöréves-fák Fák. A milleneum évében ültették. 15. Kocsma: Bót: Cukrászda É. 16. Kultúrház É. 17. Egött utca U. Régen az utca leégett. 18. Kocsma sor U. Az utca elején lévő kocsmáról. 19. Kanálizs, -ra [MoFnT2: Gürü-csatorna] Csa. 20. Csonta, '-ba [K3, Sz: ~; e K8, 9, 12. P: ~; e] S, e. 21. Körcsönyei-berök [K3, Sz: ~; Mo, Vf] Mo, r. 22. Nádfarok [K8, 12: ~] S, e. A Gürü-csatorna veszi körül. Régen nádas, vízjárta berek volt. 23. Körtönyei-sziget [K3, Sz, K9: ~] S, sz. A K3 sz. „mocsár veszi körül". Jelenleg a Gürü-csatorna fogja közre. 24. Kápúnai ut Üt. Kápolnapusztára vezet. 25. Kápúnai-hid Híd a Kápolnai út és a Gürü-csatorna keresztezé-