Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

57: BiÜ 433.; 1864/65: BiÜ 434.; 1867: BIÜ 436.; 1870/71: BiÜ 437.; 1897/98. BiÜ 438.; 1899: BiÜ Tkv. 203.; ?BiÜ 435. — K9=1854: BmK. 166. — K12=1855: Kataszteri térkép. — P: 1865. — MoFnTl: 1971. — Hnt: 1973. — Bt: 1977. — MoFnT2 : 1979. Gyűjtötte: Vígh Margit főisk. halig. — Adatközlők: Kelbert Ádám 72, Kelbert János 74, Lantos János 56 é. 3 0 3 . KISLIPPÓ Kislippó, -n, -rol, -ru, -ra, -i: n. Lipovica, in, fon, âuf Lipovic, fon Lipovic [BC8, SchQ3—9: Lipovicza predium (Lipovicza puszta) SchQl, 2: Lipovitcza predium (Lipovitza puszta) K9: Lipovicza K12: Puszta Lipovica Hnt, Bt, MoFnT2: Kislippó] — T: 820 ha/1425 kh — L: 498. Lipovica puszta első lakóiról a múlt század elejéről vannak adataink. Ekkor német kisházasok telepedtek itt le. A kis település lassan fejlődött. 1830 körül jelentek meg itt az első g.kel. délszlávok. 1840 körül rJkat. délszlávok és magyarok érkeztek. A múlt század második felében vált ketté a település. A kisházasok lakta Lipovica a századvégen községgé alakult, és később Kislippó nevet kapta. Századunkban az uradalmi majorság neve pedig Lipovicáról Kóroíymajor-ra változott. A helység szerb lakossága az 1. világháború után Jugoszláviába optait. 1930-ban Kis'lippón 81 magyar, 23 német és 1 horvát, Károlymajorban 351 magyar, 20 német és 1 horvát élt. 1970-ben Kislippónak 440 magyar és 52 német lakosa volt, ebből 380 fő 'lakott Károlymajorban. — Uradalmi birtok volt, szerbek, németek, magyarok laktak a pusztán. Népkeveredés miatt a magyarul beszólok nyelvjárása ingadozó. — Fcs. : „Lipován a vargák ködmönt köszörűnek". (Berze-Nagy 2:594.) Kislippó [1274/1386/1371: Lypow: Györffy 1:336, 1808: Kis-Lipova: Lipszky: Rep. 1:316]. A Lippó hn. magyarázatára 1. a szomszédos Lippó etimológiáját. A Kis-Lipova változat második névelemében a magyarból származó szb.-hv. Lipova 'Lippó' szerepel. A megkülönböztető szerepű Kis- előtag a település viszonylag csekély méretére utal. (FNESZ. 342, 382.) 1. Kanász-kut Kút. 2. Téglaégető : Kemence Épületrom. Téglát égettek itt kb. a múlt század végéig. 3. Gödör G. A környező házak falát tömték az innen elhordott földből. 4. Kanászház É. A kanász szolgálati háza volt. Most a sportpálya (1. 5.) öltözője. 5. Fodbalpája. 6. Kocsma: Csárda: Tüskés csárda [K12: Csárda]. Italbolt. A helybeliek szerint régen sok betyár megfordult itt. Valamikor jágérház volt. A Tüskés csárda nevet már nemigen használják. 7. Kosut utca: Lipovica [K9: Lipovicza; belsőség, 1, r, sz K12: Lipovica Hiv. Kossuth Lajos u] U. A Lipovica névre az öregek még emlékeznek, de nem használják. 8. Kereszt Ke. 9. Harangláb Ua. 10. Cigány utca [Kossuth Lajos u] U. Cigányok laknak itt. 11. Puszta: Károjmajor [K12: Puszta Lipovica Hnt, MoFnT2: Károlymajor] Fr. Ide tartozik: 12—35. 12. Matyó-barak: Barak: Matyó-ház: Seferáj: n. Seferhof 'Schafferhof [KI2: Schafferhof] É. Mezőkövesdről jött munkások laktak itt. Birkahodáj is volt, a juhász lakásával. 13. Tót-ház: Szita-ház: Góré. É. Szlovák summások laktak itt régebben, és egy Szita nevű vasutas is. 14. n. Csárdák [K16: Neue Cardake]. Kukoricagóré. A szh. cardak 'góré' jelentésű név átvétele. 15. Tüzoltószertár Ua. 16. Iskola É. Frigyes főherceg építtette 1857-ben. 17. Bézdán, -ba Négy ház, gazdasági cselédek laktak itt. 18. Park: Uradalmi-park Park. Az uradalmi intéző lakásához tartozott. 19. Rundéi, -ba Park. Az uradalom idején nyári szórakozóhely volt, gesztenyefák vették körül, ide jártak táncolni. 20. Óvoda É. Ujabb létesítmény. 21. Mozi É. 22. Bérös-udvar