Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

K16=1926. KT5661. — P: 1865 — Hnt: halig. — Adatközlők: Denke Sándor 75, 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyenis Sándor 54, Kariahi Gyuláné 46, Gyűjtötte: Horváth Zsuzsanna főisk. Orgyán Sándorné 48, Sánta János 78 é. 301. KIST APOLCA Tapolca: Tapóca, '-n, '-ru, '-ra, -i: Széköljalu: Székölnagyfalu: Székejnagyfalu, -ba, -bu, -ba, -i [BC6, 8; SchQl, 3—9: Tapolcza SchQ2: Tapoltza K5: Tapolcza K8, Hnt, Bt, MoFnT2 : Kistapolca] — T: 369 ha/957 kh. — L: 175. A falu az 1730-as években keletkezett. Lakói a betelepüléstől fogva magyarok, és csak elvétve élt itt nem magyar anyanyelvű család. 1930-ban 109 magyar és 1 német anyanyelvű lakta. 1970-ben a lakosság száma 175 volt; közülük 12 volt német származású, és 3 valllotrta magáit délszlávnaík. Fcs.: "Sorba mén, mint Tapócóu a bíróság". Nagyon kevés család élt itt. Sok volt a módos gazda; ezért sorban választottak bírót. Előbb-utóbb mindenki viselte ezt a tisztséget. Kistapolca [1773: Tapolcza: LexLoc. 30]. A Tapolcó-nak hívott helység a Tapolca [1294: Topolcha: Györffy 1:345] nevű, egykor meleg vizű kénes forrás közelében épült. A Tapolca forrásnév szláv eredetű; vö.: big. N. xon.'itma meleg, langyos víz'; szb.-hv. Tóplica hn.; szín. Toplica hn. Tkp. értelme 'hévíz, meleg vizű forrás'. A Kis- (1907: Hnt. 535) előtag megkülönböztető szerepű. (FNESZ. 345, 629.) 1. Tapóca-patak : Tapóca-ér [MoFnT2: Tapolca-patak] Vf. A Tapolca-forrásból táplálkozik. A név eredetére lásd még a falunév etimológiáját! 2. Malom Ma. Vízimalom a Tapolca-patak mellett. 3. Borostyán ut: Borostyános ut: Eszéki ut Űt. — A. sz. itt mentek Dalmáciába a borostyánkereskedők. 4. Tapócaforrás F. Itt ered a Tapolca-patak. 5. Fő utca: Szabadság utca [Szabadság u] U. A falu legnagyobb utcája. 6. Spiccer-ház É. Egy Spitzer nevű kereskedő tulajdona volt. 7. Barta utca [Bartha Lajos u] U. Itt született Bartha Lajos, a neves kommunista író. 8. Jókai utca [Jókai u] U. 9. Hársfás: Hársfa ut: Líársfa sétány. U. — A. sz. a falu egykori birtokosának címerében hársfa volt, ezért a sétányt hársfákkal ültették be. 10. Katulikus templom Ë. Műemlék. 1783-ban épült. Oltára copf. — A. sz. ezen a helyen csatáztak a törökökkel. Itt temették el a halottakat; és később egy kápolnát emeltek ide. 11. Pásztorház É. A mindenkori pásztorok lakhelye. 12. Uradalmi magtár É. Az uradalomhoz tartozott. — A", sz. van itt egy vasajtó, amelyen át a templom mögött a siklósi várba lehet eljutni. 13. Nagy-vízárok : Megyei-árok Vf. Kistapolca határán. 14. Ambrus-düllő S, sz. Tulajdonosáról. 15. Fekete-berök: Fekete-berëk [K5: ~; r K8: ~; sz] Bokros, füves berek. 16. Fekete-berök-árok Vf a Fekete-berekben. 17. Tapócaiárok. Vf. 18. Vitéz Borbéj-tanya S, sz. Az uradalmi intéző birtoka volt. Tulajdonosáról nevezték el. A tanyát lebontották. 19. Vitéz-telkök. S, sz. Vitézi birtok volt. 20. Vitéz-telkök ajja: Proli, -ba [MoFnT2: Proli] S, sz, gy. Vitézi birtok volt. 21 Domoszlai-tanya S, sz, gy. Tulajdonosáról. 22. Malom-rétek [K8: ~] S, sz. 23. Tapócai-legellő [K8: Tapolca körül; 1] S, sz, 1. 24. Fehérfődeki-sarok S, sz. 25. Kistapolcai vasútállomás É. 26. Szabó-tanya S, sz. Egykori tulajdonosáról. A tanyát lebontották. 27. Maíom ajjai-rétek [K8: Malom mellett; 1] S, r. 28. Fekete-berök-legellő [K8: ~] S, sz. 29. Libodai-rétek [K8: Liboda; sz] S, r, 1. 30. Mocsár, -ba Mo. A Tapolcai-forrás vize elönti. 31. Uj-temető Te.