Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

[K5: Adelinstán alatt; 1] 87. Mérnökházi-tó: Sujomos-tó Tó. Második nevét a vizében termő indán növő, tüskés termésű súlyomról kapta. 88. Suggó, -ba [K5: Gulya legelő; 1, Suggói legelő; 1] S, sz, e. 89. Halászházi-füzes S, vizenyős, fűzfás. Halászházakról kapta nevét. 90. Suggói-árok vízlevezető árok. 91. Csatorna, '-ra [Bt, MoFnT2: Kisszentmártoni-csatorna; Cs] Cs. 92. Temető, -be Te. 93. Faiskola S, bozótos, mlen. 94. Csikójárás S, sz, 1. Csikókat legltettek itt régebben. 95. Dráva, '-ra [Bt, MoFnT2: ~; folyó] folyó. Az adatközlők nem ismerték: 9. K2, 3: Kiirtandó erdő — 15. K4, 5: Faizási erdő K8: Faizási erdő — 17. K3: Hosszú Fák P: Hosszú fák — 18. K3: Trituratura Dominalis — 20. K3: Andro Kútja — 24. K2: Külső Rétt — 25. K3: Pascum — 27. K2: Kis Hegy K3: Nagy Divafa — 29. K2: Kotticza, Kotisja, Kotiska — 31. K2 : Otoványi Rétt, Ottoványi Rétt, Oltványos K3: Cautelae — 32. KI: Német Gát — 35. K3: Régi házhelyek, Régi Hazai Ülések K8: Régi házi ülések — 37. K4: Tiszta legelő — 38. K3: Főn maradott Rétek — 44. K3: Bereg — 46. KI : . . . paludes Maguae — 48. KI: Nalokap Rétek — 49. K2, 3: Sziget Erdő — 50. K5: Szentmártoni határnál — 51. Teleky — 58. K3: Bereg K4: Tiszta legelő — 62. K5: Ataki akol — 63. Vesszosi berek — 64. KI: Szt. Mártony To — 66. Szt. Mártony to vége KIO: Kismező köziberek P: Vizköz — 67. K2: Kott Saja K3: Uraság rétje, Kelemen — 70. K5: Kelemen rét — 74. KI: András To — 76. K5: Brádák tava K9: Brádoto. Bradotó P: Bráda tó — 78. K3: Fok süri, Fok sűrű K17: Viz állás — 79. KIO: Nádas berek — 81. KI: Kis Mező KIO: kis mezei legelő — 86. K5: Adelinstán alatt — 88. K5: Gulya legelő. Nem tudtuk lokalizálni: KI: Csonka Hád K2: Falu köz; sz K3: Kőfoki malom; Ma. Baranyahídvég határában van. P: Ancs rókás; a 10. környékén lehetett, P: Bajar v. Bojar; a 41. közelében volt, vagy annak része. P: Adrócza P: faluköz; lehetséges, hogy a 30. területén volt. Az írásbeli nevek forrásai: Kl=1750 k.: GT. 18, GT. 139., 1779: GT. 61, 1784: GT. 45, 1818: ML. fasc. 469. No. 31 — K2=1779: GL. fasc. 408. No. 6, GT. 21, GT 71 — K3=1806: GT. 88, GL. fasc. 408/B No. 14. (Liber Fundualis), GT. 135, 1826: GT. 26/c, 1836: GT. 11/c, GT. 74, 1841: GT. 11/e, 1846: GT. 60. — K4=1845: GT. 11/b, 1845 k.: GT. ll/f, 1850 k.: GT. 27/b, 1859: GT. 11/d, GT. 26/b, 1860 k.: GT. ll/f — K5=1863: GT. 11/g, 1890: GT. 159 — K8=1863: BiÜ 399 — K9= 1854: BmK 151 — K10=1857: BiK 117 — K12=1866: Kat. színes birtokvázrajz — K17=1866/84/90: Kat. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Kocsis Szilvia főisk. hallgató. — Adatközlők: Pallag Lajos 53, Misinyecz Ferenc 45, Darabos Jenő 48, Kovács József 35 é. 2 9 7. KÉMES Kémös, -ön, (-be), -rű, (-rün), -bű, -re, (-be), -i [BC1, 5: Kernes BC4, 6—8, SchQl—9: Kémes KI, 4a, b, 8, 9, 10, 12, P, Hnt. Bt, MoFnT2: Kémes] — T: 682 ha/1170 kh. — L: 493. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott falu volt. Népessége azóta is magyar. 1930-ban 443 magyar és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt; 1970-ben 507 magyar és 2 német élt itt. — Régen a Lakban volt a település, de onnan a törökök elzavarták az embereket, A lakosság a harangot a FöZös-ben eltemette. A törökök megtalálták, és Pécsre vitték. Később a falu a Nagy-kertben volt. Ez alacsony fekvésű hely, gyakran elöntötte a víz, ezért költöztek a falu jelenlegi helyére. A Nh. szerint a belterületen valamikor vár állt. Török-várnak nevezik. A Kossuth utca 28— 32-es számú házak helyén volt, mellette temető feküdt. A várat alagút kötötte össze a siklósi várral. Többfelé találtak csontmaradványokat meg régi pénzeket. Azt tartják, hogy a falu neve valamikori mocsaras helyével van kapcsolatban. Sok gém volt ott, azért nevezték előbb Gémösnek, és ebből lett Kémös. — P. sz. „A most élő öregek közt többen emlékeznek a faluban egy várfalra, illetőleg magas oszlopra, melyen sok időig gólyák fészkeltek. Még 50 évvel ezelőtt (1810?) fönnállóit ez oszlop; a helyén 54 Baranya földr. nevei II. 849