Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

niscze Földek K4: Hajdinistye K14: Haidinitze] S, sz. A szh. hajdina 'pohánka' alapján a hely növényről kapta nevét. 57. Fahid Híd a Korcsina-csatornán. 58. Zokogaí-mező [MoFnT2: Zokoga] S, 1. 59. Netecki [K2: Neteczkj Word, Neteczkj Wortt; K3: Kimaradott földek K14: Netezki] S, e. 60. Kis-erdő [K3: Plosczine, Rasczine K14: Píonitze] S, e. 61. Vashíd Híd a Korcsina-csatornán. 62. Jegyzőfőd: szh. Trávnyik S, akácos. — A. sz. hosszú ideig egy jegyzőé volt. A szh. travnik 'legelő' alapján régen gyepes, füves hely, legelő lehetett. 63. házé-erdő [K3: haze K14: házé erdő; e, r] Mf, e. A szh. laz 'irtvány, tisztás' alapján régen irtásföld lehetett, amit újra erdősítettek. 64. Tanittó-főd S, sz. Tanítói illetményföld volt. 65. Ö-Dráva [K2, 3: Dráva folyóvíz K4, 5: Ó Dráva meder K14: ó Dráva] S, 1. A Dráva régi folyómedre volt. 66. Cigány-domb : szh. Cigánszká lédiná 'Ciganska ledina' Ds, sz. Közel volt a zókogai cigánytelepüléshez. 67. Prúd [K3: Prut; ingoványos; e K14: Pruth] S, e. A. szh. prt 'hóut' szóval lehet kapcsolatban. 68. Strug S, sz. Talán a szh. Struga 'vízsodrás folyóvízben' szóval hozható kapcsolatba. 69. Dráva, '-ra [K14, MoFnTl, MoFnT2 : ~] Vf, folyó. Az adatközlők nem ismerték: 6. K2: Neben Markoczer Hotter K3: Communitatis, Község rétje — 8, K3: Parochiale, Lelkész — 25. K2: Der kleine Wald neben den Bogdaser Weg — 33. K3, 4: Falun Felül, Falu Föle K5: Fölösleg föld — 36. K2: Maraszt neben dem Dorff — 40. K2: Neben Dráva Rétt — 42. K2: Marást neben den Sz. Martonyer Hotter — 44. K14 :• Tisztás, Tiszta legelő — 46. K3: Neben der Schancz K3: Dráva medre — Communitatis, Község rétje — 48. K2: 59. K3: Kimaradott földek — 60. K3: Plosczine, Rasczine K14: Plonitze. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K2=1779: GL. fasc. 408. no. 5, 1799: GT. 31. — K3-= 1811: GT. 2; GL. faßc. 408/B no. 24. (Liber Fundalis), 1815/1840: GT. 7/d, 1826: GT. 26/c. — K4=1841: GT. 67, 1845 k.: GT. 26/1—II; 1850: GT. 7/b, 1850: FT. 7/e. — K5=1866: GT. 7/c. — K14=1860: Sm. L. U. 75, 1865: Sm. L. U. 76, 1859: U. 77. — K15=1852: K. 119. — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Vertkovczi Margit főisk. hallgató, Túrós Lászlóné tanár — Adatközlők: Kemendi István 48, Nagy Szabó Mihály 60, Pintér Jánosné 46, Reusz József 48, Ronta György 48, Szabó Józsefné 50, Szigecsán Józsefné 32, Szigecsán Ferenc 58, Sz. Pintér Mihály 77 é. 2 8 7. SÖSVERTIKE Vertike, - n, - rü, - re, -i: Sósvertike, - n, - rü, - re, -i [BC1: Pettny euer teke, Sós Verteke BC5: Vertike BC6: Soós Vertike BC8: Soos Vertike SchQl: Sóós Vertike SchQ2—5: Sós-Vertike SchQ6: Soos-Vertike SchQ7—9: Soós-Vertike K8, 9, 12, P; Hnt, Bt, MoFnT2: SdsuerriZce OrmSz: Vertike] — T: 286 ha/1157 kh — L: 666. Az Árpád-kori Vertike falu (Györffy 1:406) a 16. században már két része tagolódott: A Petne család birtokában lévő Petneverükére és az egytelikes és kisnemesi birtokban lévő Puly akv erükére, más néven Kísvertikére. BHt. 1972: 117 lap 416 és 431 szám, valamint 126 lap 574. szám. Ez utóbbiban volt birtoka az egytelkes nemes Sós családnak. A török hódoltság alatt mindkét falu valószínűleg folyamatosan lakott volt; lakossága csak a 18. század elején szóródott szét a közeli falvakba. 1723-ban a falu egykori lakosságának leszármazottai ismét benépesítették a helységet. Köztük találjuk a korábban is itt élt Sós családot. A falu lakossága az Árpád-kortól mindmáig magyar anyanyelvű, csak időnként telepedett itt le egy-egy nem magyar anyanyelvű család. 1930-ban 378 magyar, 1 német, 4 horvát és 1 egyéb anyanyelvű lakta. 1970-ben 292 magyar és 2 délszláv lakosa volt, és 1 fő vallotta magát németnek. — P. sz. "Sósvertike község neveztetett hajdan — hajdani helyén — (lásd a 21. sz. nevet!) Kisver-