Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

Az adatközlők nem ismerték: 1. K9: Kis Domb — 12. KIO: Hauptgasse — 13. K8: Kerti rét KIO: Kerti Rétek — 25. KIO: Fuszweg nach Aderjas, Ader jaser Weg — 26. Kl: Mola — 28. Kl: Szaporcza — 37. Kl: Pratum Parvum KIO: Malomsarok P: Kis rét — 38. KIO: Weg von Hidvég — 40. K9: Felső kengye KIO: Felső Kengye P: FeZső Kénye — 44. KI: Magna via quae ducit ad Lok KIO: Weg nach Siklós — 48. K9: Alsókengye P: Alsó kengye — 52. K9: Atats P: Altacsberek — 55. K9, 10: Toszél P: Tószél — 56. K9: Nagy harkás — 59. K9: Kis harkás — 63. Kl: Déserta villa Vermes — 64. KI: Eresztevés — 71. KIO: Canal. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: Kl=1750 k.: GT 19; GT 139. — K4=1830 k: BLurad M. 301. — K8=1861: BiÜ 476, 1868: BiÜ 747 — K9=1855: BmK 267 — K10= 1857: BiK 207 — K12=1866: Kat. színes birtokvázrajz — K17=1884/85: Kat. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Balajthy Zsuzsanna főisk. hallgató, Heilmann József főisk. adjunktus. — AdatícózZőíc: Berta Pál 74, Kársádi Pál 64, Kasza József 65 é. 2 7 9. AD OR JÁS Adorjás: Aderjás: Adérgyás: Adérnyás: Adorgyás, -on, -ru, -ra, -i [BC1: Adiras (!) BC4: Adrian, Adrias BC5: Adorias BC6: Aderias BC8, SchQl—4, 9: Aderjás SchQ5—8: Adarjás KI, 4, 8, 9, 10, 12, 17, P: Aderjás Hnt, Bt, MoFnT2: Adorjás] — T: 809 ha/1405 kh — L: 244. A török uralom alatt is valószínűleg folyamatosan lakott helység volt. Napjainkig magyar lakossága között csak a múlt század végétől élt itt néhány német család. 1930-ban 265 magyar és 2 német anyanyelvű, 1970-ben 219 magyar lakosa volt. — P. sz. „Regenten Sorompós Aderjásnak mondták... mai helyétől 800 lépésnyire feküdt, — részint posványos berkekkel körül lévén fogva, abba csak egy helyen lehetett bemenmi, mellyen sorompó volit". — Fcs.: Piski, Kórós, Aderjás / Mind a három pazderjás. Adorjó.s [1251: Azarias: Györffy 1:269]. Az elsődleges Azariás névváltozat puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1229/1550: Azarias szn. (VárReg. 251.). Az alapjául szolgáló m. R. Azariás szn. végső soron héber eredetű. A m. Azariás hn. > Adorjás hn. változás az Adorján szn. analógiájával magyarázható. (FNESZ. 39.) 1. Bót: Kocsma É. 2. Templom É. Református templom. 3. Régi-iskola: Paplak É. Régen volt ott egy fatemplom. 4. Fő utca: Petőfi utca [régebben Kossuth Lajos u, jelenleg Petőfi Sándor u] U. 5. Uj-iskola: Dani-féle ház É. Második neve volt tulajdonosára utal. 6. AZmás, -ra S, sz. A kórósi Almáspuszta közelében fekszik. 7. Szekerek, -re, -be: Szekerekpuszta: Szíbertpusztá [SchQ9: Szekereg pr. K9: Szekerek; e, sz, r K9: Szekerek; e K10: Szekerek; 1, e K12: Szekerek puszta K17: Szekerek; e P: Tiszta-szekerek Bt, MoFnT2: Szekerekpuszta; Lh] S, sz, Lh. A múlt század utolsó negyedétől lakott puszta. 1930-ban 60, 1970-ben 17 magyar lakosa volt. Harmadik nevét volt tulajdonosáról kapta. Ide tartozik: 6—17-ig. 8. Katona-tag S, sz. A felosztott P egykori intézőjének nevére utal. 9. Lakás, -ra: Sámod-lakás [K8: Lakos erdő; e Lakás; e AZcó erdő; e] Mf, S, sz, 1. A sámodi határhoz tartozik a dűlő nagyobb része. 10. Lengyel-tag Vö, sz. Tulajdonosát hívták így. 11. Legellő, -re, -be S, sz. 12. KápoZna, '-ra S, sz. Állt a dűlőben egy kápolna, arról ered a név. 13. [K8, 9, 10: Nyugota; e P: Nyugota]. 14. Végig-rétek [K8: Végi 49 Baranya földr. nevei II. 769